119153. lajstromszámú szabadalom • Drótkötél vagy kötélzsineg

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 119153. SZÁM. XVI/d. OSZTÁLY. O. 1609. ALAPSZÁM. Drótkötél vagy kötélzsineg. Oechslin Helnrich üzemvezető, Romanshornban (Svájc). A bejelentés napja 1936. évi november hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi november hó 27-ike. Már ismeretesek zárt drótkötelek, a melyeknél keresztmetszetben körgyűrűszektor alakú (ékalakú) idomdrótok egy vagy több rétege veszi körül a lelket és 5 más, egymást átfogó idomdrótok külső elzárást alkotnak. Ez a kötélszerkezet a korlátozott hajlékonyság és bonyolult keresztmetszeti alak következtében csak nagy keresztmetszeteknél, pl. függővas-10 utak tartóköteleihez alkalmas. Ismeretesek továbbá olyan kötelek, melyeknek a külső réteget alkotó idomdrótjai úgy kapcsolódnak egymással, hogy az egyik idomdrót előrenyúló ré-15 szeit a szomszédos idomdrót kivágásai veszik körül, tehát ezek kölcsönösen elreteszelik egymást és egy esetleg eltört drót nem pattanhat ki a kötélből. Villamos vezetőkötelek (kábelek) számára 20 már azt is indítványozták, hogy egymással oldalfelületeiken érintkező ido.mdrótok hosszirányú hornyaiba kiálló részekként töltődrótokat helyezzenek be. Az ilyen kötél- és kötélzsinegszerkezetek 25 hátránya az, hogy ha valamelyik drót eltörik, a drótvégek a merev elreteszelés következtében rendes helyzetükből egyáltalán nem léphetnek ki és ennek következtében a dróttörés nem ismerhető fel. 30 Ezzel szemben a találmány értelmében drótkötélzsinegeknél vagy ilyen zsinegekből álló köteleknél a körgyűrűszektor alakú vagy más ékalakú keresztmetszetű idomdrótokban, azoknak egymással ha-35 táros oldalfelületén kivágásokat vagy mélyedéseket készítünk, amelyek olyan méretűek, hogy az általuk közrefogott töltődrót vagy azt pótló, a két idomdrót egyikén készített nyúlvány számára az elreteszelés irányában játékteret hagy- 40 nak. Ilymódon elérjük, hogy a külső réteg esetleg eltört drótja, bár nem pattanhat ki a kötélből, de bizonyos mértékben kiléphet és ilymódon a törés helye fel- 45 ismerhetővé válik. Egy idomdrótokból álló külső réteg és egy vagy több ugyancsak idomdrótokból álló, belső réteg esetén, hajlítási igénybevételkor a belső és külső drótok feszültségkiegyenlítődése 5c válik lehetővé, mégpedig úgy, hogy az idomdrótok csúszófelületeikkel egymáshoz képest eltolódhatnak és a kötél vagy kötélág nyújtásakor ismét visszacsúszhatnak rendes helyzetükbe. 55 A találmány megfelelő módon egy vagy több idomdrót-rétegből álló üreges kötelek, kötélzsinegek vagy kábelek céljaira is alkalmas. Többrétegű kötélágnál, melynek legkülső és legbelső, vagy esetleg 60 minden rétege töltődrótokkal vagy megfelelő nyúlványokkal felszerelt idomdrótokból áll, a béldrót elhagyásával üreget hozunk létre, amely meghajlításkor az egyes drótok eltolódása révén 65 csúszófelületeiken feszültség kiegyenlítődést tesz lehetővé. Ilyenkor főként a legbelső réteg idomdrótjai, hasonló módon tolódhatnak el, mint a külső réteg idomdrótjai. 70 A külső drótok profilját előnyösen olyanra választjuk, hogy azokon belül ' minden egyes profiloldalt érintő kör legyen rajzolható. A találmány szerinti köteleknél a hajlékonyság a hengeres 75 drótokból álló kötelekéhez képest nem csökken lényegesen, minthogy az idomdrótok tengelyei a körgyűrűszektor-