119111. lajstromszámú szabadalom • Villamos távvezérlő berendezés

don a (121) rotor szintén a differenciálmű e két másik szerve elmozdulásainak mértéked közötti különbségnek és ennek következtében a

leadó és felvevő elmozdu-5 lásainak mértékei közötti különbségnek megfelelően gyorsul. Ez utóbbi tény világosabb lesz, ha figyelembevesszük, hogy a leadó keféi ugyanazon! sebességgel futnak, mint a felvevő, e két gép természete 10 folytán, minthogy a felvevő önszinkronizáló. A leadó tehát két részből állónak tekinthető, mely részek közül az elsőnek, a (120) fogantyú vagy irányító és az ezzel kapcsolatos (116) elmozdulásregisztráló, 15 a (117) differenciálmű egyik szervével együtt és a másiknak a működő leadógenerátor keféi és a (117) differenciálmű másik szerve tekintendő. Mondhatjuk, hogy az első résznek vele közölt „valósá-20 gos" vagy „külső" elmozdulása van, míg a második résznek megfelelő, a differenciálmű harmadik, központi szervének közbeiktatásával módosított „belső" elmozdulása van. A leadó belső elmozdu-25 lása azonos a felvevő elmozdulásával és ennek következtében a leadó és felvevő elmozdulásainak tárgyalásánál csupán a leadó „belső" és „külső" elmozdulásaira kell tekintettel lenni. Azaz ahelyett, hogy 30 azt mondanók, hogy a középső differenciálszerv hajtása a leadó ós felvevő közötti sebességkülönbséggel arányos erőkomponenst tartalmaz, azt is mondhatjuk, hogy a középső differenciálszerv 35 hajtása a leadó külső és belső elmozdulási értéikei közötti különbséggel arányos erőkomponeinst tartalmaz. A '(121) rotornak a jelzett módon való vezérlése a sebességkülönbséggel arányos 40 kivánt erőkomponens bevezetését eredményezi és a (121) rotor forgása, az alatt az idő alatt, amíg a motorfelvevő nincs szinkron izmusban a leadóval, bár forgásba hozza a leadó keféit, de nem befolyásolja 45 a (116) elmozdulásregisztrálót. A (115) elniozdulásregisztráló azonban folytatja működését és regisztrálja a motorfelvevő elmozdulását. Ha a (115) elmozdulásregisztráló elérte a (116) elmozdulásregisz-50 t rá lónak megfelelő helyzetet ós ennek folytán, ha e két elmozdulásregisztráló között már nincs potenciálkülönbség, a. (126) szol enoidtekercs és a (128) gerjesztőtekercs már níem kapnak áramot. Ennek 55 folytán a (138) rotor már nem hozza forgásba a (121) rotort, melyet akkor megint helytállóan megtart a, (122) csúsztatógyűrűkön át beléje táplált áram hatása. A legutóbb ismertetett berendezésben figyelemreméltó, hogy azalatt az idő 60 alatt, mialatt a felvevőniotor és a volta -képeni leadó fázishű helyzetbe visszakerülnek, a rendszer — bár ténylegesen háromfázisú áramot ad át — monoperiodusosao dolgozik. Ennél az elrendezésnél a 65 már ismertetett okokból kergetödzés nincs. Az utoljára ismertetett rendszernek az előbbiek fölött a® az, előnye, hogy az ennél használt korrekciós vezérlés az átvi- 70 telnek nem nagyteljesítményű részein működik és így a (140) gerjesztőtekercsből és (121) rotorból álló korrekciós motor nemi kell, hogy nagyteljesítményű legyen, minthogy annak csak a (117) diffe- 75 renciálmüvet kell működtetni. A fmtmiegadott azon differenciálegyenletbem, mely a berendezés működését akkor van hivatva jelképezni, mikor a berendezésben a leadó és felvevő sebességei 80 közti különbséggel arányos összetevő hatályos, bizonyos állandók vannak, melyek értékéről az:t mondtuk, hogy az illető berendezésiben alkalmazott gépék adataitól függenek. Annak világos ismertetése cél- 85 jából, hogy a gyakorlatban mikép kell ezieiket az állandókat leszármaztatni, alantiakban a rajz 5. ábráján látható rendszert most quantitativ szempontból fogjuk részletesebben megvizsgálni. Téte- 90 lezziik fel, hogy Ki az arányossági tényező a leadó xi sebessége és a (76) gerjesztő tekercs keltette magri etömotoros Mi erő között, és legyen Ks az arányossági tényező a felvevőmotor x sebessége és 95 azon M2 magnietomotoros erő közt, melyet a kommuitátorgenerátoT normális (77) gerjecsz.tő tekercselése akkor fejt ki, ha a kommutátoirgenerátor rotorával rnellékzárlaitba vtan kapcsolva és egyenáramú 100 gerjesztőárammal van táplálva. Legyen f az arányossági tényező az eredő egyenáramú magnietomotoros erő és aiz ezáltal létrehozott elektramotoros erő (Eg

) között, ha a gép egyenáramú generátorként 105 működik. Leigyien L az arányossági tényező a felvevőmotor x5

sebessége és annak Em

ellenei ekitromotoros ereje között, valamint c az arányossági tényező a leadó és felvevő helyzetei közötti x különb- 110 ség, ós a (78) tekercs keltette M„ magnetomotoros erő köpött. Legyen végül lg: a kommutátor generátor árama, lm a f elvevőmotor árama és R a, motorfelvevóarma/tura ellenállása. Elvkor a fenti jelzé- 115 sekkel az áramerősségeiket illetőleg — fel-