119094. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rezgés keltésére

tünk be. A (9) katóda fűtőtelepét, amely katódának egyik sarka földelt, a rajzon nem tüntettük fel. Ez a cső nagyon könnyen rezeg, tekin-5 tet nélkül az elvett teljesítményre. A cső pl. vevők céljaira rendkívül kisméretűre szerkeszthető, amikoris az anóda-fesziiltségnek csak 30—60 voltnak kell lennie. Nagyteljesítményű csövek 10.000—150.000 40 volt anódafeszültségekkel működhetnek. A működésmód azonban mindig azonos. Tegyük fel, hogy a (11) anóda olyan nagy feszültség alatt van, hogy a (9) katóda kb. egy amper áramot ad le. Először 15 a (10) rácsot ne vegyük figyelembe. Ekkor a (6) nyíláson át elektrónsugár lép be a (2) és (5) elektródok közötti kamrába. Ezeknek az elektrónoknak minden lehetséges fázisszögük lesz és az anódapotenciál 20 nagy sebességgel a (2) elektróda felé irányítja azokat. Az elektrónok a (11) anódát elkerülik, minthogy azokat a gyüjtőmező pályájukon tartja. Ha már most az anódafeszültséget úgy választjuk meg, hogy a 35 röpülési idő a (2) és (5) elektródák között pontosan megfelel a (14) fojtótekercs egy rezgési periódusának, akkor természetesen átlagban kifelé nem adódik le energia. Ha azonban bárminő kis rezgés fkelot-30 kezik a (2) és (5) elektródákat összekötő rezgőkörben, akkor egyes elektrónok a lemezek egyikére ütköznek, viszont mások lefékeződnek. Ilyen Vezgési mindig van jelen és az ebből a külső körben adódó 35 rezgés növekedik, ha az energiát leadó elektrónok feleslege meghaladja az energiafogyasztó elektrónok számát. Ennek következtében gyakorlatilag azonnal rezgés keletkezik egészen addig a pontig, 40 amikor csak kevés elektrón — ha ugyan egyáltalán vannak ilyenek — ütközik a (2) vagy az (5) lemezre és energiáját elektrosztatikailag leadja, úgyhogy a hangolt (14) fojtótekercsben váltóáram kelet-45 kezik. Ha a rezgő elektrónfelhő a (2) lemezhez közeledik, akkor ez a lemez negatív lesz. Az (5) lemez egyidejűen pozitív lesz. Az egész idő folyamán, amely alatt az 50 elektronfelhő az (5) katódából távolodik, az utóbbi pozitív lesz és az elektrónok a (fii nyíláson át belépnek a kamrába. Ha azonban az elektrónok megfordulnak és ismét közelednek az (5) lemezhez, akkor ez 55 utóbbi negatív lesz, úgyhogy az elektronáram a (6) nyíláson át zárul. Ennek következtében az elektrónok a (9) katódától csak pozitív (5) lemez esetén mennek át a (6) nyíláson, úgyliogv az elektronfelhő rezgéseit a kamrában mindig a helyes 60 időpontban újítják meg. A (2) és (5) elektródák közötti rezgések folyamán az elektrónok gyorsan lefékeződnek, úgyhogy energiájukat ezeknek az elektródáknak átadják. Ha pl. a nagyfrekvenciájú fe- 65 szültség a katódákon 1000 volt, akkor az elektrónok nimden egyes áthaladásnál sebességüknek 65%-át veszítik el, úgyhogy a nagyfrekvencia öt periódusának megfelelően azoknak csak tízszer kell áthalad- 70 niok, hogy egész energiájukat a mezőnek adják át. Ekkor az elektrónokat a (11) anóda felfogja, amely gyakorlatilag, nem melegedik fel, minthogy az elektrónok közelítően nulla sebességgel érkeznek. 75 Ha a (10) vezérlőráes moduláló feszült^ séghez csatlakozik, akkor a kimenőfeszültség is modulálódik, minthogy a (10) rács a minden egyes periódus folyamán a esőbe lépő elektrónok számát is szabá- 80 lyozza. Minél kisebb az elektrónok sebessége a (10) vezérlő elektróda területében, annál kisebb a moduláláshoz szükséges teljesítmény. Ha a csövet ú. n. C-erősítőként, vagy 85 idegengerjesztésű rezgéskeltőként használjuk, akkor a vezérlőfeszültséget vezérlőadótól a (23) vezetéken át vezethetjük be, amikoris a (10) rácsot oly előfeszültséig alá helyezzük, hogy a csövet 90 karakterisztikájának alsó töréspontja alá vezéreljük. Ebben az esetben, a bevezetett feszültségnek természetesen ugyanolyan frekvenciájúnak kell lennie, mint amilyenre a (14) fojtótekercs és az anóda- 95 feszültség hangolt. Ekkor a feszültségingadozások a (10) rácson ós a (11) anódári egymással szinkronok. Különösen nagy teljesítményeknél előnyös lehet a csövet ily módon működtetni. Bizonyos körül- 100 menyek között célszerű a csövet részarányosán kialakítani és a (2) katódát is átfúrni, továbbá mögötte a (9) és (10) elektródáknak megfelelő izzókatódát és vezérlő elektródát elhelyezni. A cső ekkor 105 ellenütemben működhet, úgyhogy mindegyik izzókatóda a rezgő elektrónfelhővel helyes fázisban küld elektrónokat a kamrába. A eső a legkülönbözőbb mezőelosztások- no kai rezgéskeltőként működhet. A (2, 11) és (5) elektródákat előnyösen úgy alakítjuk ki, hogy a mezőerősség parabólikusan növekszik, minél inkább közeledünk az anóda középpontjától a katódához. Ekkor 115 szinuszalakú rezgések keletkeznek, melyek