119091. lajstromszámú szabadalom • Villamos szelep
2 1 li)OÍ)l. ötvözetek vagy vegyületek képződhetnek, melyek a rendszer vezetőképességét a munka vagy az elzárás irányában hátrányosan megváltoztatják. Az ilyen reak-5 ciók mélyhatását sem. lehet mindig könynyen vagy elegendően befolyásolni, úgyhogy már ennél az oknál fogva is, pl. a félvezető réteg vastagságát eddig legtöbbször nagyobbra kelleti, választani, mint 10 ani.iiyen magában véve szükséges volna. A találmány villamos szelep, különösen száraz egyenirányílóeella olyan elrendezésben, mellyel ezeket a hátrányokat elkerüljük. A találmány továbbá a széléig peknek különösen célszerű kialakításaira és előállítási eljárásaira, valamint azoknak többcellás egyenirányítósorozatokhoz és egész egyenirányítókhoz előnyösen alkalmazható összeállításaira is kiterjed. 20 A találmány szerint a villamos szelepet úgy alakítjuk ki, hogy a (t) tartóelektróda és a Üi) íélvezetőréteg között ezekkel szemben vegyileg semleges jól vezető vékony közbenső réteget rendezünk el. Ez 25 a réteg a tartóelektróda és a félvezetőréteg közötti, nem kívánatos és nem ellenőrizhető anyagreakciókat biztosan meggátolja. Ez különösen olyan egyenirányítóknál, melyeknél a záróréteg az elle*i-30 elektróda oldalán van, mint pl- a szelénegyenirányítóknál, értékes. De a záróréteg és a tartóelektróda közötti közbenső réteg még akkor is értékes, ha a záróréteg a tartóelektróda oldalán van, mert a zárója réteget utólag az elktródaanyagnak vegyi behatása már nem változtathatja meg. így azután egyrészt az üzemi tulajdonságok állandóbbak, másrészt a tartóelektróda fémjét sokkal szabadabban válaszidő hatjuk meg, még pedig árának, erőművi tulajdonságainak, súlyának és másefélónek tekintetbevételével az • eddiginél sok kai fiiggetlenebbi.il. Bár a közbenső réteg különösen akkor $5 előnyös hatású, ha azt tartóelektróda és a félvezető között alkalmazzuk, ezeknek különösen bensőséges érintkezésére való tekintettel, mindamellett a találmány tov;':bhképzéseképen előnyös a (h) félvezetőf,0 réteg és a (g) ellenelektróda között is hasonló vékony, jól vezető, a vele határos anyagokkal szemben vegyileg semleges réteget, melyet fedőrétegnek nevezünk, elrendezni, amikor is mindegy, hogy a 55 záróréteg hol alakul ki. Már ismeretessé vált ugyan villamos szelepeknél a félvezetőréteg szabad oldalának valamely semleges réteggel való bevonása, pl. grafittal való bedörzsölése. Ez a réteg- azonban nem volt a találmány ér- 63 telmében vett vegyi fedőréteg, hanem csak a félvezetőnek az ellenelektródával való jobb érintkezését célozta. A 2. ábra a találmány szerinti elrendezést példaképen mutatja be az egyenirá- 65 nyítócelláknak az, 1. ábrában feltüntetett eddigi elrendezésével állítja szembe. A cella itt is aj (t) tartóelektródából, a (h) félvezetőből, a (g) ellenelektródából és az (s) zárórétegből, mely ebben az esetben a 70 félvezetőnek az ellenelektróda felé eső oldalán elrendezett, van. A találmány értelmében a (t) tartóelektróda és a (h) félvezetőréteg' között a vékony, vezető (z) közbenső réteget, ezenkívül pedig egyrészt a 75 (h) félvezetőréteg, illetőleg az (s) záróréteg és másrészt a (g) ellenelektróda között a vékony, vezető ki) fedőréteget alkalmazzuk. A. (z) és (d) rétegek a velük határos 80 anyagokkal szemben vegyileg semlegesek. Emellett a találmányra és előnyös hatására. nézve a fentemlítettek értelmében a záróréteg helyzetének nincsen semmi jelentősége. A záróréteg tehát p. o. a 2. 85 ábra félvezetőrétegének baloldalán is lehetne, továbbá sok esetben a fedőréteg hiányozhatna. Ha a (h) íélvezetőréteg egyik oldalán (z) közbenső réteg és másik oldalán a (d) 90 fedőréteg van, akkor adott esetben az (s) záróréteg magától nem. képződhet, hanem azt külön munkamenetben kell előállítani. Ez azonban nem hátrány, hanem inkább előny, mert így a záróréteget pon- 95 fosán méretezhetjük, kialakulását ellenőrizhetjük, valamint a réteg változatlanságát biztosíthatjuk. A (z, h, s, d) rétegeket te-hát lehetőleg különválasztott munkamenetekben és pedig csak olyan vas- 100 tagságban fogjuk előállítani, mint amilyeneknek a záróhatásra és az átütési szilárdságra való tekintettel, azaz kizárólag a legelőnyösebb villamos tulajdonságok érdekében lenniök kell. Különösen jó 105 hatást adtak pl. 4—5.10-4 cm vastagságai félvezetőrétegek, míg a közbenső réteg és p fedőréteg még vékonyabb, a záróréteggel megegyező vastagságú, tehát kb. 10-6 em is lehet. U Q Ig.v példaképen az alábbi összeállítást alkalmaztuk: A tartó- és az ellenelektróda kb. 1 mm vastag rézbádogból voltak, a kb. 1—2 ezredmilliméter vastag fél vezetőrétegnek az ellen elektróda felé eső oldala zárórétegül kb. 10— mm vas tagságú szeléndioxidréteggel volt be-
