119071. lajstromszámú szabadalom • "B"-kapcsolású ellenütemes erősítő

IAÖYAR XIRlLYI SZABADALMI BIRÓ8Á0 SZABADALMI LEÍRÁS 119071. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — T. 5763. ALAPSZÁM. B-kapcsolású ellenütemes erősítő. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H., Berlin. A bejelentés napja 1936. évi július hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi augusztus hó 12-ike. Az úgynevezett ,,A"-erősítőknél, vagyis oly erősítőknél, amelyek a karakterisztika egyenesvonalú részében közepes anódnyugvóárammai dolgoznak, mely áram h valamivel nagyobb, mint az átvihető legnagyobb váltakozó áram csúcsértéke, az anód veszteségi teljesítményének határa következtében a megengedhető anódcsúcsáram milliamperekben kicsiny az 10 anódtelep Voltban mért feszültségével szemben. így pl. az összes forgalomban lévő csöveknél, amelyeknek szükségelt anódfeszültsége kb. 300 Volt, az anódáram legnagyobb csúcsértéke kereken 40 mA. A nagy anódváltófeszültségnek, mely kb. 200 Volt és az aránylag kicsiny anódváltóáramnak a hányadosa, tehát a záróellenállás, aránylag nagy. Ennek az ellenállásnak az értéke a cső anódoldalára 20 vonatkoztatva, kb. 5000 Ohm nagyságrendű. Az úgynevezett „B "-erősítőknél, amelyek a karakterisztika alsó könyökén gyakorlatilag nullaértékű anódnyugvó-25 árammal dolgoznak, amelyeknél tehát mindegyik cső az átviendő váltakozó áramnak csak egy fél hullámát erősíti, a cső váltakozóáramú teljesítményének az anódveszteségteljesítményhez való vi-30 szonya lényegesen kedvezőbb, mint az „A"-erősítőknél. Azonos anód-veszteségtelesítmény mellett bizonyos körülmények között a váltakozóáramú teljesítmény ötször akkora lehet, mint az „A"-85 erősítőknél. Ha ugyanazt az anódfeszült séget alkalmazzuk, mint az .^"-erősítőknél. akkor a „B "-erősítő kedvezőbb munkaviszonyainak kihasználása végett gondoskodnunk kell arról, hogy a csövön nagy csúcsáramok folyjanak át. A gya- 40 korlat azt mutatta, hogy azonos nagyságú csövek esetén, ellentétben az említett ,,A"-erősítővel, az anód csúcsáramának értéke kb. 200 mA és ennél több is lehet anélkül, hogy a megengedhető anód- 46 veszteségteljesítményt túlhaladnók. A záróellenállás ez esetben a nagy anódáramnak megfelelően aránylag kicsiny. A cső anódoldalára vonatkoztatva a záróellenállás kb. 1000 Ohm nagyság- 50 rendű. Oly erősítőknél, amelyek változó terheléssel dolgoznak, pl. drótüzemű rádióerősítőknél, amelyeknél az egyidejűleg bekapcsolt fogyasztók száma állandóan vál- 55 tozik, az erősítők kimenő oldalán fenntartandó kapocsfeszültségállandó voltát csak úgy biztosíthajtuk, ha az erősítő belső ellenállása a hangszóró ellenállásához, illetőleg a hálózat, ellenállásához viszonyítva ki- 60 csiny. Az ,,A"-erősítőknél ez a követelmény az anód-veszteségteljesítményre való tekintettel teljesítve van. A záróellenállás mindig 2—10-szer akkora, mint az erősítő belső ellenállása. 65 A ,,B"-erősítőknél ezzel szemben az aránylag kicsiny anód-veszteségteljesitmény miatt más helyezettel állunk szemben. A forgalomban kapható ismert triódáknál a záróellenállás mindig kisebb, 70 mint a cső belső ellenállása. így pl. a gyakran használatos 20 Wattos ,,B"erősítőcső záróellenállása 1000 Ohm, míg a végcsövek belső ellenállása 5000 Ohm.