119038. lajstromszámú szabadalom • Berendezés röntgensugaras mélybesugárzásokhoz

Je MAGYAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG' SZABADALMI LEÍRÁS 119038. SZÁM. Vll/e. OSZTÁLY. — D. 4844. ALAPSZÁM. Berendezés röntgensugaras mélybesugárzásokhoz. Dr. Dessauer Friedrich egyetemi tanár, Fribourg (Svájc), azelőtt Istaiibul-Macka (Törökország). A bejelentés napja 1936. évi október hó 30-ika. A röntgensugaras mélybesugárzások célja, hogy a test belsejében levő beteg­séggóc meghatározott sugáradagot kap­jon, mimellett a sugár útjában fekvő 5 egészséges szervek a besugárzástól lehető­leg keveset szenvedjenek. Hogy ezt elér­jük, akként járunk el, hogy a terápiacső középsugarának beesési szögét időközön­kint úgy változtatjuk, hogy a sugárkúp 10 ugyan állandóan találja a betegséggócot, azonban az utóbbihoz való útjában min­denkor más-más, egészséges testrészeken hatoljon át, úgy hogy a kezelés tartama alatt ne mindig egy és ugyanaz az egész-15 séges testrész legyen a besugárzás hatásá­nak kitéve. Azonban ez az eljárás csak nagyon körülményesen foganatosítható. Közelfekvő volt, hogy a terápiacső és a betegséggóc közt állandó, forgó, viszony-20 lagos mozgást létesítsünk, akár a csőnek mozgatásával a helytálló betegséggóchoz, akár a betegség gócnak mozgatásával a helytálló csőhöz képest. Ily berendezésnél a terápiacső és a beteg hordozója egymás-25 hoz képest oly elrendezésűek, hogy a for­gástengely, amely körül a viszonylagos mozgás végbe megy, a mozgatás folyamán lényegben a terápiacső hasznos sugárkúp­jának közepében fekszik. A beteget akként 30 helyezzük el a felvételre való hordozón, hogy a betegséggóc megközelítőleg és pe­dig lehetőleg pontosan a viszonylagos mozgás forgástengelyének és a terápiacső középsugarának metszéspontjában legyen. 35 Javasoltak már ilynemű berendezéseket, amelyeknél a cső és a betegséggóc közt állandó, forgó, viszonylagos mozgást lé­tesítünk, azonban ezek oly hátrányokat mutatnak, amelyek alkalmazásukat lehe­tetlenné tették. A találmány szerinti be- 40 rendezés megszünteti e hátrányokat és lényege az, hogy a beteg hordozója füg­gélyes tengely körül forgatható és tá­masza van a beteg számára, amely tá­masz két vízszintes koordinátavezeték ré- 45 vén a függélyes forgástengelyhez képest eltolható és a mindenkor kívánt helyzet­ben rögzíthető. A berendezés annyiban előnyös, hogy a terápiacső helytálló ma­rad, hogy a viszonylagos forgó mozgást lé- 50 tesítő hajtószerkezet nagyon egyszerű le­het, hogy sem a betegséggóc beállítása a forgástengelybe, sem a röntgencső beállí­tása a betegséggócra nem okoz nehézséget és hogy a beteg hordozójával akár teljes 55 körmozgást, akár csak ide-oda lengő, kor­látozott ívszögű, forgómozgást végeztet­hetünk. A rajz példaképen mutatja a találmány egyik kiviteli alakját. Az 60 1. ábra előlnézet, a 2 ábra a berendezés felülnézete, a 3. ábra a beteg hordozója egy részének nagyobb léptékű elölnézete, a 4. ábra az előbbihez tartozó felülnézet. 65 A beteg (1) hordozója körtárcsaalakú. E tárcsa az (A—B) tengely körül forog­hat. Az (1) hordozó alapzata a gyűrűalakú (2) sín. Az (1) hordozó a (3) gördülőtestek, golyók vagy hengerek révén nyugszik a 70 (2) alapzatgyűrűn. Az (1) hordozón a (4) sínpár nyugszik (2. és 3. ábra), amelyen az (5) gördülőtestek helyezkednek el (3. ábra). Az (5) gördülőtestek a (7) sínpárt hordozó

Next

/
Thumbnails
Contents