119034. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás drótnélküli telefon- vagy távíróvevőkészülékek zavarmentesítésére

MAÖYAR KIRlLYI WEXM SZABADALMI BIRÓSXö SZABADALMI LEÍRÁS 119034. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. — W. 6634. ALAPSZÁM. Kapcsolás drótnélküli telefon- vagy távíróvevőkószülékek zavarmentesítésére. Dr. Wald Márton mérnök, Cluj. A bejelentés napja 1936. évi augusztus hó 3-ika. A zavarok elnyomása az egész drótnélküli hírszolgálatra nézve elsőrendű fontosságú feladat. Azok a zavarok, amelyeknek elnyomása itt figyelembe jön* 5 elektromágneses mezők hirtelen keletkezéséből, illetőleg eltűnéséiből erednek, aanit különösen légköri kisülések vagy erősáramú készülékekben, pl. kolletormotorokban stb. végbemenő kapcsolási folya* 10 mátok (árammegszakítások) idéznek elő. A vevőantennában keletkező ziajvarfeszültsé,g a legtöbb esetben mint hirtelen fellépő feszültséglökések szabálytalan vaigy szabályos sorozata fogható fel, 15 amint az 1. álbra mutatja; e feszültséglökések „elhalkulása" exponenciális görbe szerint megy végbe, mimellett kétkét egymásután következő feszültséglökés közötti szünet sokkal nagyobb, mint a 20 lökés tartama, tehát T2 5> TI. Ezek a zavarfeszültségek a vevőkészülék hangolt rezgőköreiben erős önrezgáseket idéznek elő, amelyek azután a hangosanbeszélőben mint zavaró zörejek hallhatók. Ha 25 ilyen hirtelen fellépő feszültséglökést Fourier-féle analízissel összetevőire bontunk, akkor kitűnik, hogy annak nullától a végtelenig terjedő egész frekveneiiateriileten elosztott összetevői vannak, amit az 30 a tény is igazol, hogy a zavarok hallhatók, bármilyen frekvenciára Van is a vevőkészülék hangolva. A zavarfeszültség nagyfrekvenciájú összetevői, amelyek a vevőkészülékben 35 tulajdonképpen a zavarokat okozzlák, elsősorban a feszültség (t0

) időpontban <1.- ábra) bekövetkező felszökéslének meredekségétől függnek. Ezen a felismerésen alapulnak maguknál a zavarforrásoknál, a „zavaradóknál" sikerrel alkalma- 40 zoitt ismert védőkapcsolások, amelyek a feszültség felszökését már a zavaradóknál enyhébb lejtésűvé teszik, úgyhogy a zavarfeszültségek nagyfrekvenciájú öszszetevői megfelelően gyengülnek. A zavarok elleni védelemnek e® a fajtája azonban teljes mértékiben célját veszti a természetes zavarforrásoknál, mint pl. légköri kisüléseknél, Valamint minden olyan mesterséges zavarforrásnál, ahol a nagyfrek- gQ venciájú összetevők gyengítése a készülék céljával ellentéte® (pl. nagyfrekvenciájú orvosi készülékek). Már számos javaslatot tettek a vevőoldalon eszköz lendő zavarmentesítésre is, 55 ezek azoniban eddigelé különösen telefóniavételnél nem vezettek kielégítő eredményre. Magától értetődő intézkedés a vevőkészülék szelektivitásának növelése, amivel elérhetjük, hogy a zavarfeszült- 60 ség egész frekvenciaspektrumából csak vékony sáv jut a vevőkészülékhez. Nyilvánvaló azonban, hogy a szelektivitás csak addig növelhető, amíg a vevőkészülék a jó vétel szempontjából okvetlenül szűk- 65 séges frekvenciasávot, ami hírszórásnál kb. 7 kilohertz, még átereszti. A szokásos hírszóró vevőkészülékeknél ez a szelektivitás egyéb okoknál fogva már amúgy is fennáll, így tehát ezeknél a zavarmen- 70 tesítés céljából további szelektivitásnövelés nem lehetséges. Újabban ismeretessé váltak olyan zavarmentesítő kapcsolások is, amelyeknél a vétel a zavarimpulzusok rövid tarta- 75 mára önműködőlég megszakad, tehát yé-