119020. lajstromszámú szabadalom • Töltényhüvely

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119020. SZÁM. XIX/C. OSZTÁLY. — M. 11036. ALAPSZÁM. Töltényhüvely. Márkus Imre volt fegyvermester, Budapest. Pótszabadalom a 116947. lajstromszámú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1937. évi július hó 3-ika. A 116947 1. sz. törzsszabadalomban oly töltényhüvely van védelem alá helyezve, melynél az egész hüvely, vagy annak palástja, vagy pedig csak fenékrésze mü-5 anyagból van sajtolva. Kísérletek azt mutatták, hogy a töltényhüvely anyagául legalkalmasabb a szálas azbesztnek, vala­mint a kereskedelmi forgalomban hasz­nált nyers guminak keverékéből készült 10 anyag és a töltényhüvely előállítása akkor gazdaságos, illetve a hüvely akkor felel meg a véle szemben támasztott köve­telményeknek, ha fenékrésze, valamint a fenékhez csatlakozó palástnak a lőpor 15 befogadásához szükséges teret körülzáró része készül az azbeszt-nyers gumi keverékanyagából, míg a hüvelypalást többi része ismert módon kemény karton­lapból készül, mely a hüvely alsó részére 20 rá lesz húzva. Ily töltényhüvelyre vonat­kozik a pótbejelentés. A csatolt rajzon a találmány példa­képen felvett kiviteli alakjában hossz­metszetben van feltüntetve. 25 A rajzon (a) jelöli a töltényhüvely robbanóterét, (b) pedig a töltényhüvely­nek a robbanóteret körülzáró és egyben a hüvely fenekét is alkotó falrészét, E falrész szálas azbesztnek és a keres-30 kedelmi forgalomban használt nyers guminak keverékéből egy testként van kisajtolva, mely keverék mintegy 75% azbesztet és 25 % nyers gumit tartalmaz. A kétféle anyagot kb. 80 C° hőmérsékle-35 ten hengerműben hengereljük össze egy testté, vagy pedig az azbesztnek gumi­oldathoz való hozzákeverésével állítjuk elő a keverékanyagot. Minthogy a hüvely azon részének, mely robbanóteret már nem zár körül, nem kell ellentálló anyagú- 40 nak lenni, így ezt a (c) hüvelyrészt ismert módon kemény kartonlapból készítjük. A (c) hüvelydarab alsó része rá van húzva a külső oldalán előzőleg ragasztóanyaggal bevont (b) hüvelydarabra és alsó széle 45 felfekszik a (b) hüvelyen kialakított lép­csős (d) peremre. A (b) hüvelynek szaba­don maradt része célszerűen sellakkal van bevonva. A (b) hüvely fenekében kialakított és 50 az (f) gyutacs belsejét az (a) robbanó­térrel öszekötő körkeresztmetszetű (g) nyílásnak átmérője pontosan megegyezik a gyutacs felső szájnyílásának átmérőjé­vel, a (g) nyílást pedig (h) perem szegé- 55 lyezi, mely felfekszik a gyutacs felső szé­lére. Ennek a kiképzésnek az az előnye, hogy a robbanáskor keletkezett füstgázok nem tudnak a gyutacs és az őt körülvevő fenékrész közé hatolva visszafelé ki- 60 csapódni és a fegyver nemesebb részeit megrongálni, ami az eddig használt töl­tényhüvelyeknél rendesen megtörtént. A találmány szerinti töltényhüvely olcsó és kicsiny súlyú, minthogy fala nem 65 a szokásos srágarézből készül, előállítása igen könnyű, mert sajtolással történik, fala a robbanásnak tökéletesen ellen­áll, amellett pedig a gyutacsot befogadó fenékrésznek különleges kialakítása foly- 70 tán a robbanáskor keletkezett füstgázok kicsapódása ellen biztosítva van.

Next

/
Thumbnails
Contents