119004. lajstromszámú szabadalom • Bútorkeret

2 119004. vízszintes (2) és (3) karja a padlón nyug­szik és (l)-nél egymást keresztezi, míg az előbbi karokkal párhuzamos, és (8)-nál kereszteződő (4) és (5) karok a (ll)-nél 5 szakadozott vonalakkal jelzett ülést hordják. A kereszteződési helyen az egyik kar a másik karban létesített vájatba t'resztékszerüen kapcsolódik akként, hogy a keretrészek egymáshoz képest való ei-10 csúszását ezzel megakadályozzuk. Az egymásbakapcsolódás azonban más mó­don is történhet, vagy pedig a kereszte­ződés helyén tetszőleges összekötőszerve­ket is alkalmazhatunk. A két kengyel 15 (6), illetve (7) gerince alkotja a .szék labait, mely lábak hordják a (11) ülést alátámasztó (4) és (fi) karokat és e karo­kat a (2) és (3) padlórészekkel vagy talp­részekkel összekötik. A (11) ülésthordó •20 (4) és (fj) karokhoz felfelé irányuló (9), illetve (10) toldatok csatlakoznak, ame­lyek az ugyancsak csupán jelzett (12) háttámasz megtámasztására valók. Az 1. és 2. ábrán megállapítható, hogy 25 az ilyen keretekkel készült székek egy­másba rakhatók akként, hogy az egyik szék (2, 3) talprészeit a másik szék (6, 7) lábai között átdugjuk és e másik szék lalprészére helyezzük. Ekkor az egyik ,30 szék keretének (4, 5) karjai a másik szék (11) ülésére fekszenek. Mint a 2. ábrán látható, a (2, 3) talp­részek szabad végei egymástól, nagyobb távolságban lehetnek, mint a szék (6, 7) 35 lábainak egymástól való távolsága. Ebben az esetben az egyik szék (2, 3) karjainak a másik szék (6, 7) lábai közé való beveze­tésénél az első helyen említett széket kissé el kell fordítani vagy oldalt kell 40 billenteni, mire a bevezetés a szék vissza­forgatása révén befejezhető. Ha a (2, 3) talprészek szabad végeinek egymástól való távolsága egyenlő a (6, 7) lábak egymástól való távolságával vagy ennél 45 kisebb, az egymásbarakás természetesen úgy is elvégezhető, hogy a berakandó szék ülését és talpait vízszintes helyzet­ben tartjuk, tehát elforgatást vagy íelre­billentést ne'm alkalmazunk. Minden to-50 vábbi nélkül nyilvánvaló, hogy az olyan keret alkalmazása, amelynél a (2, 3) talp­részek szabad végeinek egymástól való távolsága aránylag nagy,a szék sztabili­tását növeli, ami különösen fontos, ha .'SS a széket kartámaszokkal látjuk el. A székek egymásbarakása révén olyan rakást kapunk, amelyben mindegyik szék a megelőzőhöz viszonyítva a kengyel keresztmetszetének megfelelő mérettel a magasság irányában és vízszintes irány- 60 ban is el van tolva; Az egymásbarakható székek számát meghatározza a székek magasságának és mélységének viszonya a keretrészek keresztmetszeti méretéhez és ez a szám kiváltképen korlátozott annál 65 a megoldásnál, amelynél az egymásba­rakás lehetővétételére a székek félre­billentése szükséges, mert már aránylag kisszámú egymásbarakott szék esetében is a (11) ülés alatt nem marad elég- 70 séges tér ahhoz, hogy a (2, 3) részeket a másik szék (6, 7) lábai között félre­billentett helyzetben átvezessük. Ha a keretméreteket akként választ­juk, hogy a székek egymásbarakásánál 75 a legutolsó berakott szék (2, 3) talp­részeinek szabad végei a legelső szék (6, 7) lábai elé jutnak, amikor az egymásba­rakott székek (2, 3) talprészeivei az ülés magasságát elértük, úgy a rakásbaberakás 80 révén további bútordarabokat is helyez­hetünk a bútordarabok ama számán túl­menően, aineiyet az ülés magassága és a keretelemek keresztmetszete közötti vi­szony határoz meg. Az esetben is, ha a 85 széket pusztán elfordítjuk anélkül, hogy az ülés vízszintes helyzetét változatnók, további székeket csak korlátozott szám­ban vezethetünk be, mert a már berakott székek iába az elfordítási akadályozza. 90 Az egymásbarakható székek számát az első szék lábainak párhuzamos volta minden esetben korlátozza, ha a talprész valamely helyen nagyobb szélességű, mint a lábak függőleges kölcsönös távolsága. 95 Ha azonban a székek lábait egymáshoz képest ferdén rendezzük el, úgy lehetővé válik, hogy az ülés alatti teret teljesen kihasználjuk azzal, hogy a talprészt víz­szintes helyzetben vezetjük be azon a 100 helyen, ahol a szék lábainak egymástól való távolsága a legnagyobb, majd az említett talprészeket függőleges vagy kissé hátrafelé hajló irányiján eltoljuk, amikoris annak ellenére, hogy az ülés 105 alatti teret teljesen kihasználtuk, mégis aránylag nagy méretű talprészeket alkal­mazhatunk, melyek mérete a szék sztabi­litását messzemenően biztosítja. A 3. ábra olyan székkeretet mutat, 110 amelyben a (23, 24) gerincek a keret • mellső oldalán egymást keresztezik, míg a padlón felfekvő (21, 22) keretkarok és az ülést hordó (25, 26) karok vízszintesek és egymással párhuzamosak vagy közel 115 párhuzamosak. A háttámaszt hordó (27)

Next

/
Thumbnails
Contents