118972. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostanyagoknak csávafestékekkel való festésére és egyenlítésére

ugyanis, hogy a festék diszperzitási foka rostok festése esetén igen lényeges tényező. Ha a diszperzitási fok túlnagy, mint a csaknem molekulárisán oldott 5 savanyú és lúgos festékeknél, akkor festés gyakorlatilag nem jön létre. Ha ellenben a diszperzitás túlcsekély, akkor a festékek túlerősen adszorbeáltatnak úgy, hogy azok az anyag külső felületén 10 szabálytalanul rakódnak le. Helyes festés elérésére tehát a festékek diszperitási fokának olyannak kell lennie, amely a tisztán kolloidális és a molekuláris diszperziók diszperzitási foka között 15 van. Ennek a követelménynek áltálában a szubsztantív festékek felelnek meg, míg a csávafestékek leukobázisainak oldható sói valószínűleg a túlcsekély diszperzitású körzetben vannak. A csáva-20 festékek leukobázisai számára való, vízben oldható szerves oldószerek hozagolásának a kedvező hatása valószínűleg azzal magyarázható, hogy ezek az oldószerek a csávafestékek leukobázisainak disz-25 perzitási fokát annyira megnövelik, hogy ez a diszperzitási fok a festéshez kedvező körzetbe kerül. A leukobázisok sói ugyanis a vízben kolloidális-diszperzen, különféle szerves oldószerekben pedig többé vagy 30 kevésbé molekuláris-diszperzen oldódnak úgy, hogy a víz és a szerves folyadék mennyiségi arányainak a kellő megválasztásával az oldatot a kívánt diszperzitási fokra állíthatjuk be. 35 A találmány céljaira alkalmas szerves oldószerek csak szűk határok között választhatók. Elsősorban feltétel, hogy vízben oldhatók, előnyösen vízzel keverhetők legyenek. Továbbá használhatatla-40 nok az olyan anyagok, amelyek a kifes• tésnél használt redukálószerekkel akként reagálnak, hogy ezek hatástalanokká válnak. Époly kevéssé alkalmasak azok az anyagok, amelyeket a csávában tar-45 talmazott lúg leköt. A gyakorlatban továbbá még a használt anyagok árára 'is figyelemmel kell lenni, mimelíett azonkívül még az is jelentős körülmény, hogy az anyag a használt festékfürdőből na-50 gyobb költségek nélkül visszanyerhető-e. A szerves oldószer mennyisége általában a festék mennyiségének több, mint az ötszöröse, előnyösen a 10—100-szorosa és a festőcsávára számítva, nem kevesebb, 55 mint 10%. i Kitűnt, hogy a találmány céljaira különösen a vízben oldható alkoholok igen alkalmasak. Célszerűen olyan alkoholokat választunk, amelyeknek forráspontja a víz forráspontja alatt van, 60 mert ezek egyszerű desztillálással visszanyerhetők. Ezek az alkoholok sem a hidroszulfittal, sem a nátronlúggal nem reagálnak, az átfestésre és egyenletesítésre pedig nagyon kedvező hatással 65 vannak. Legalkalmasabb alkohol a kis molekulasúlyú, pl. az etanol, mert nagyon olcsó és könnyen visszanyerhető, .forráspontja pedig ennek ellenére is olyan, hogy a csá- 70 vafestékek redukálásánál használatos legmagasabb, 55—60 C°-os hőmérsékleten említésreméltó elgőzölgési veszteségek még nem lépnek fel. Az alkohollal kevert csávák használata 75 egyúttal azzal az előnnyel is jár, hogy a csáváknak nedvesítőképessége lényegesen fokozódik úgy, hogy a festékeket tésztaalakban vagy por alakjában adhatjuk a csávába anélkül, hogy azokat 80 előzetesen valamely nedvesítőszerrel hoznók össze. Azonkívül a festendő anyagot a legtöbb esetben nem kell előzetesen főznünk, vagy más módon a festési műveletre előkészítenünk. 35 Általában olyan festőcsávákkal dolgozunk, amelyeket szervetlen bázisokkal, pl. nátronlúggal, lúgossá tettünk úgy, hogy a festőcsáva a leukobázisok alkálisóit tartalmazza. Esetleg úgy is járhatunk 90 el, hogy szerves bázisokat használunk szervetlenek helyett. A találmány szerinti eljárás különféleképen foganatosítható. 1. A festendő anyagot rövidebb vagy 95 hosszabb ideig a leukobázis tömény, pl. vizes-alkoholos oldatában itatjuk; azután az oldatot vízzel a szokásos fürdőtöménységre hígítjuk, amivel a diszperzitási fokot csökkentjük. Ezzel az oldattal a 100 szokásos módon továbbfestünk. 2. A festendő anyagot rövidebb vagy hosszabb ideig a leukobázis tömény, pl. vizes-alkoholos oldatában itatjuk, jól kifacsarjuk, öblítjük és a szokásos módon 105 továbbkezeljük. A festőcsávát ezután a leukobázis tömény vizes-alkoholos oldatának a hozzáadásával — mely oldatnak a töménysége a célnak megfelelő —, ismét az eredeti térfogatra és az eredeti tömény- no ségre hozhatjuk, mire a festőcsáva új anyag festésére újból használható. Ily módon járhatunk el mindaddig, amíg a fürdőben összegyűlendő szennyeződések mennyisége túlnag'yra nő. 115 Vannak azonban olyan csávafestékek is, amelyek a második eljárás alkalmazásakor már rövid itatás után is annyira