118969. lajstromszámú szabadalom • Anódanyag hőelektromosan modulálható sugárzókészülékekhez és eljárás annak előállítására

MAQYAIÍ KIRÁLYI ^gEX3|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118969. SZÁM. YIL/E/D. OSZTÁLY. — A. 4130, ALAPSZÁM. Anódanyag hőelektromosan modulálható sugárzókészülékekhez és eljárás annak előállítására. Albiswerk Zürich A.-G. cég- Zürich, mint Fischer Friedrich tanár erlenbachi lakós jogutódja. A bejelentés napja 1937. évi március hó 20-ika. Svájci elsőbbsége 1936. évi március hó 20-ika. A modulált fény előállítására irányuló eddigi eljárásoknak és készülékeknek, mint pl. a Kerr-cellának, az oszcillográf­tükörnek, a fényzsilipnek stb. az a hát-5 rányuk, hogy a vezérelhető fényáram nagysága igen korlátolt. Ezenkívül ezek a vezérlőszervek aránylag bonyolultak és költségesek. Kívánatos tehát, hogy — különösen a fénytelefonia céljaira — 10 oly hőelektromos sugárzókészülékekkel rendelkezzünk, melyeknek oly kicsiny a hőtehetetlensége, hogy azok vezérelhető teljesítménybe vezetésnél a hőmérsékletü­ket néhány 1000 Hertz-nyi frekvenciáig 15 változtatják. Ezt a megkívánt csekély hőtehetetlenséget áramátvezetéssel köz­vetlenül fűtött vékony wolframhuzalok­kal nem lehet elérni. Kedvezőbbek az olyan sugárzókészülékek, melyeknél egy 20 anódot elektronbombázással hevítenek, mert ebben az esetben elsősorban a leg­külső felület vesz részt a hőmérséklet­ingadozásban. Az anódnak természetesen oly anyagból kell lennie, melynek igen 25 csekély a hővezetőképessége, valamint a hőkapacitása is. A találmány szerint az eddigi hátrá­nyokat úgy küszöböljük ki, hogy a szerves sejtszerkezetet vegyi és fizikai módsze-30 rekkel tiszta, magas olvadáspontú és vákuumban csak nehezen elgőzölgő ele­mekből vagy vegyületekből álló szerke­zetté alakítjuk át. Ehhez képest a talál­mány szerinti, hőelektromosan modulál-35 ható, vezérelt elektrobombázással foga­natosított felmelegítéssel dolgozó sugárzó készülékekhez való anódanyagot, mely­nek a növényi vagy állati vázak után­képzését alkotó sejtszerkezete és 0.0.1 mm-nél kisebb vastagságú sejtfalai van- 40 nak, az jellemzi, hogy a sejtfalak nehezen olvadó és vákuumban nehezen elgőzölög­tethető anyagokból állanak, melyeknek vegyi alkotórészeit növényi vagy állati kiindulási anyagok csak részben tartal- 45 mázzák. Ennek elérésére a szerves szövetet huzamosan oly oldatban főzzük, mely a magas olvadáspontú anyagokat tartal­mazza. (Pl. bodzabelet nátriumwolframát- 50 oldatban). Ezután a magas olvadáspontú anyagot, kicsapó szerrel, pl. oxid alakjá­ban csapjuk ki. Az egész szövetnek lassú elégetésekor ez az oxid hamuváz alakjá­ban marad meg és azt hidrogénáramban 55 való redukálással, adott esetben szén­hidrogénáramban való karburálással, a tiszta, nehezen olvadó anyaggá alakít­hatjuk át, amikoris, ha e folyamatokat kellően foganatosítjuk, az< eredeti sejt- 60 szerkezet alakja tökéletesen megmarad. A rajzon az 1. ábra példaképpen oly wolframanód sejtszerkezetét szemlélteti (keresztmetszetben), melyet bodzabé] át­alakításával kaptunk. (Az ábra 250- 65 szeres nagyítású mikrofelvételnek felel meg). A 2. ábra alkalmazási például válasz­tott sejtanódás sugárzókészülék szerkeze­tének vázlata. Itt (1) az anód, (2) a fűtő- 70

Next

/
Thumbnails
Contents