118958. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső, különösen magnetroncső
koaxiális körön rendezzük el, hanem a két rezgőelektródának nagyobb görbületi sugarat adunk, úgyhogy azok elipszisalakú görbén feküsznek, melynek középpontjá-5 ban a katóda van. Ezzel a műfogással a villamos vezérlőváltómezőknek a katódára való befolyását fázisban helyes elektronkiválasztás (katódkiválasztás) elérése végett fokozhatjuk. Ennek a lehetőség-10 nek különösen elsőrendű rezgéseknél van jelentősége. A váltakozóáramot vezető, pozitív előfeszültségű rezgőelektródák (anódák) különösen akkor, ha rácsalakú kiképzésük 15 van, egyenáramot egyáltalán nem vesznekfel. A hozzájuk tartozó kisütőszakasz ellenállása ennek megfelelően igen nagy, úgyhogy az azzal párhuzamosan kapcsolt vezérlőfeszültségforrás vagy egyáltalán 20 nincs terhelve, vagy csak észre nem vehető mértékben. Azt is elérhetjük, hogy a rezgőelektródák körében negatív egyenáram folyik, nevezetesen, ha az anódák szekundér-elektronok leadására képesek. 25 Ezeket a szekundér-elektronokat szintén hasznosan létesíthetjük. Rendes körülmények között a gyors primérelektródákat a kilépés pillanatában pozitív rezgőeiektróda gyorsítja és azokat 30 a mágneses mező görbevonal mentén téríti ki. Ezek az elektronok rövid ideig rezgőelektródával párhuzamosan haladnak, melynek pillanatnyi potenciálja (eltekintve az előfeszültségtől) negatív. Ezt 35 az elhaladó (m^ elektront (la. ábra) influencia következtében pozitív töltés vonzza az (Ax ) elektródához (negatív ellenállás). Ha ilyen primérelektron mégis egy 40 alkalommal rezgőelektródára jut, akkor olyan elektródán köt ki, melynek pillanatnyi potenciálja éppen pozitív. Ennek az volna a következménye, hogy a pozitív elektródához járulékosan még tovább 45 pozitív töltések vonzatnak (pozitív ellenállás). Az elektron tehát a fázis szempontjábóltévesidőpontbanköt ki és ezzel zavarja a rezgéskeltést. Ezt az esetet az 1b. ábrában tüntettük fel, annak a fel-50 tevésével, hogy az (Aj) rezgőelektróda nem képes szekundérelektronokat leadni. Az lb. ábrában a kapcsolást is feltüntettük. Ebben a kapcsolásban (R) jelenti az elektroncsövet, (K) a katódát, (N) a 55 pozitív előfeszültségű felfogó- vagy védőelektródát. A rezgőkört lényegében az (L) induktivitás és a (C) kapacitás képezik. Az lc. ábra példaként azt az esetet tünteti fel, amelyben a kikötő elektron 60 a rezgéskeltéshez még hozzájárulhat. Az ábrában (m^ a primérelektron pályája, mely primérelektron nagy (Vj) sebességgel téves fázisban siet a pozitív (Aj) rezgőelektródához. Ezen az elektródán 65 kiköt és ott kisebb (v2 ) sebességű (m2 ) szekundérelektronokat vált fel. A primérelektron adott esetben súroló incidencia mellett önmaga is reflektálódik (tai'). Ennek a következménye, hogy az (At ) 70 pozitív elektróda negatív töltést vonz, miáltal a rezgéskeltés fázisban helyes támogatásban részesül. Célszerű tehát, ha a találmány szerinti csőnél a rezgőelektródákat felületük megfelelő kezelése, 75 vagy az anyag megfelelő megválasztása útján képezzük ki, hogy azok szekundér -emisszióra képesek legyenek. A 2—3. ábrák a találmány szerinti csőszerkezet, illetőleg kapcsolás példa- 80 kénti kiviteli alakjai, amelyeket nagy teljesítmények, különösen modulált rezgőteljesítmények elérése végett célszerűen alkalmazhatunk. A 2. ábra központos felépítésű elek- 85 irodarendszer keresztmetszete. A (K) katóda egyben a kisütőrendszer tengelye. A katódával koaxiális körön négy, egymással szemben ciklikusan 90u alatt eltolt egyenlő nagy (Aj, A2 , A3 ) és (A4 ) 90 anódaszegmens vap. Ezek az anódák vagy rezgőelektródák önmagában ismert módon egymással és rezonanciára képes rendszerrel lehetnek összekötve. E rezgőelektródák mögött, ugyancsak a katódá- 95 val koaxiális körön négy további (N1; N2 , N3 , és (N4 ) felfogóelektróda van, amelyek mindegyike az (A) rezgőelektródák közötti egy-egy közt lapol át. A felfogóelektródák egymás közt cél- 1C0 szerűen (KT ) rövidrezáró összekötésekkel közvetlenül galvánosan vannak összekötve. A teljes kisiitőrendszert légmentesen záró (R) edény veszi körül. A csövön belül végbemenő folyamatok 105 a következőkép magyarázhatók. A felfogóelektródák csak az elektronok gyorsításához szükséges villamos egyenáramú mezőt létesítik, míg a rezgőelektródák (anódák) az elektronok rezgési folyatnatá- 110 hoz kapacitív vannak csatolva. Azok a váltófeszültségek, amelyeket az elhaladó elektronok a rezgőelektródákon influencia útján gerjesztenek, visszahatóan vezérlik az elektronáramlást. 115 A 3. ábrábán az elektronok körülbelüli pályáit tüntettük fel, anélkül, hogy ezekkel az elméleti adatokkal a találmány
