118958. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső, különösen magnetroncső
feszültségű elektródákhoz. Ezeket a csöveket azzal a szándékkal szerkesztették, hogy a tértöltést csökkentsék. Evégből egyébként a mágnesesmezőt a rendszer 5 tengelyéhez rézsútosan is elrendezték. Ugyanitt mint mellékes eredmény jelentkezik az a hatás, hogy a veszteségteljesítményt a homlokoldalakon elrendezett elektródák vették át. 10 A fent ismertetett szerkezet gyakorlati kivitele csak szűk határok között lehetséges. Ezen kívül e javasolt megoldásnak hátrányai is vannak és a teljesítmény körül felmerült nehézségeket nem oldja 15 meg megnyugtató módon. Ha a homlokoldalon elrendezett elektródákat kedvezőbb lehülési viszonyok létesítése végett meg akarjuk növelni, akkor a cső tengelyirányú mérete és azzal együtt a 20 légrés mágneses ellenállása nagymértékben nőnek. Ezen kívül az emissziósáramnak a homlokoldalon lévő elektródákra való terelése csak részben sikerül. A katódából kiinduló elektronok nem 25 valamennyien futnak olyan síkokban, amelyek a katódákra merőlegesek, hanem több elektronnak olyan a pályasíkja, mely a rendszer tengelyével nem zár be derékszöget. Ezek az utóbb említett 30 elektronok a villamos keresztmező hatása alatt oly csavarvonal mentén mozognak, melynek tengelye a rendszer tengelyéhez hajlik és így ha nem is az első körülfutás után, de később mégis a váltakozóáramot 35 vezető elektródákra jutnak. A villamos keresztmezőnek az elektródákra való befolyása nagyon eltérő. Ez a befolyás a legnagyobb a kisütőrendszer végein és annak középrésze felé erősen csökken. 40 Ennek következtében a katóda végein emittált elektronok közvetlenül átmennek a homlokoldali elektródákra és ezért a rezgésgerjesztésben egyáltalán nem vehetnek részt. A katóda középrészén 45 emittált elektródákat azonban a villamos keresztmező gyakorlatilag nem befolyásolja. Ezek a homlokoldali elektródák a veszteségteljesítmény átvételére gyakorlatilag csak akkor használhatók, ha 50 gyenge (elsőrendű) mágneses mezőket alkalmazunk, amikor tehát nagyobb teljesítmények egyáltalán nem is érhetők el. Elsőrendű mágneses mezők esetén szívalakú pálya befutásához az elektro-55 noknak olyan futási időre van szüksége, mely közelítőleg megfelel egy teljes periódus rezgési idejének. Ha a teljesítmény fokozása végett magasabbrendű, pl. másod- vagy negyedrendű mágneses mezőket alkalmazunk, amelyekben a fu- 60 tási idők a rezgési periódusnak csak a felét, vagy a negyedét teszik ki, akkor az elektronok rézsútos irányban való lefutása kedvezőtlen hatással jár. II. A teljesítmény fokozását az ismert 66 magnetronoknál az a körülmény korlátozza, hogy a rezgőelektródák közötti túlságos nagy váltófeszültségek az elektronok rendezett lefutását zavarják, úgyhogy a rezgésgerjesztés ismét csökken. 70 Ez a káros anódvisszahatás annál erősebben érvényesül, minél nagyobb a telj esítményátalakítás. A találmány a teljesítménynek a csőben való fokozását teljesen új eszközök- 75 kel teszi lehetővé. I. A váltakozóáramot vezető elektródákat az elektronok felütközésekor keletkező veszteségmeleg alól mentesítjük. Evégből az elektronokat felfogó olyan 80 elektródát alkalmazunk, mely a katódának minden pontjától egyenlő távolságban van, úgyhogy hatása a katódából kiinduló valamennyi elektronra egyenletesen terjed ki. 85 II. Az új elektródának kifejezetten olyan tulajdonságai vannak, mint a védőelektródáknak. Ez, az elektróda a normális csövekben alkalmazott védőrács módjára semleges marad, vagyis a kató- 90 dával szemben váltófeszültsége nincs, különösen nincs azonban oly váltófeszültsége, melynek nagyságrendje, vagy frekvenciája a keltett rezgésekével azonos volna. Ha ennek az elektródának az 95 üzemben elegendő nagy pozitív előfeszültséget adunk, akkor az eredőpotenciál a rezgőelektródahenger belsejében közelítőtően hengerszimmetriás, ha a szükséges vezérlő keresztmezőktől eltekintünk. 100 Nagy rezgőváltófeszültségek esetén gyakorlatilag lehetséges, hogy a rezgőelektródák (anódák) időközönként túlfeszített állapotban dolgoznak, úgyhogy egy rezgőelektródának, illetőleg rezgőelek- 105 irodacsoportnak pillanatnyi potenciálja a katódával szemben egy fél periódus alatt negatív. A találmány szerinti elektroncsőnek, különösen magnetroncsőnek a katódát tio körülvevő elektródája (anódája) van és erre a csőre az a jellemző, hogy a rezgéseket gerjesztő, a váltakozóáramot vezető elektródákból és a katódából álló elektródacsoportot egyetlen, vagy több egy- 115 mással összekötött elektróda (védő- vagy felfogóelektródák), zárja körül. Mint a tulaj donképeni rezgőrendszert,
