118931. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső és elektroncsöves kapcsolás
118931. 5 A (c) exponensnek aa egységnél kisebbnek kell lennie, mert különben nem érvényesek a fenti összefüggések. A (c) exponens értéke lehetőleg a 0.3— 5 0.4 közé kell hogy essen. A (e, n) és (b) értékeket a 7. ós 8. ábrákban adtuk meg. Az (1) egyenletből kitűnik, hogy a rács akkor célszerű kialakítású, ha bármely két szomszédos rácsmtenet közötti távol-10 ság, vagyis bármelyik rács,menet (pm ) emelkedése gyakorlati hibahatárokon belül egyenlő a legnagyobb emelkedésű rácsmenet (PI) emelkedésének és az ( e ) hatvány reciprok értékének szorzatával 15 ahol (c) egy előre felvett törtszám, (m) pedig a kérdéses menet rendszáma, amely rendszámot úgy kapjuk, hogy a rácsmeneteket emelkedésük csökkenő sorrendjében rendezzük és a pozitív egész számok 20 sorának egymásután következő tagjaival sorban megszámozzuk, amikor is a 7. és 8. ábra szerinti csoportokon belül a menetmagasságokat szintén megszámozzuk. A 7. és -8. ábráknak megfelelő rácsszerkezet esetében az (1) egyenlet alakja a 25 következő lesz: Az (m) exponens megfelelő értéke, pl. Va. Ez a köbgyöknek felel meg. A harmadik rács körül foglal helyet a 30 (30, 31) tartóhúzalokkal megtámasztott (5) elektróda (2. ábra), melyet alább külső ernyőnek nervezünk. Ez is elliptikus hengeralakú spirális. A negyedik (5) elektróda célszerűen aránylag aprószemíű há- 35 lóból áll, amely egész hosszában egyenletes. A (32, 33) húzalokkal megtámasztott hengeralakú (6) anódlemez az egész, rácsszerkezetet körülveszi. Az anód célsze- 40 rűen karbonizált nikkelből van és tengelyirányú hossza kisebb, mint a többi elektródáé (1., 2. ós 3. ábra). Alább megadjuk az eltkródáík célszerű szerkezeti adatait (a harmadik ráeseiek- 45 tródákra vonatkozó adatok kivételével): Belső (2) rács nagytengelye = 3.2 mm, kistengelye = 2.5 mm. 25 menet 0.1 mm átmérőjű huzalból 0.86 mm-es egyenletes emelkedéssel. 50 Belső (3) árnyékoló rács . . nagytengelye = 6.2 mm, kistengelye = 4.4 mm. 33 menet 0.1 mm átmérőjű huzalból 0.65 mm-es egyenletes emelkedéssel. Külső (5) árnyékoló rács . . nagytengelye = 12.8 mm, kistengelye = 12 mm. 55 33 menet 0.1 mm átmérőjű huzalból .... 0.65 mm-es egyenletes emelkedéssel. Előnyös, de nem' feltétlenül szükséges az üvegbura, illetve edény belső falának karbonizálása; ezt az 1. ábrában (az üveg pontozásával) jelképeztük. 60 A munkafeszültségek csatlakozását, különösem arra az esetre, .amikor a csövet modulátorként használjuk, a 3. ábra szemlélteti. A (12, 13) dugópecltek.hez (34) telep (vagy más fűtőáramkör) 65 csatlakozik, mely a katódkarmantyúban W-alakban elhelyezett fűtőszálat fűti. A katód maga a (14) földcsatlakozás útján közvetlenül földelt. A föld és a (16, 17) csatlakozások közzé iktatott (35, 36) és 70 (37) telepek, vagy más egyenáramú áramforrások pozitív feszültség alá helyezik a belső (3) és a külső (5) árnyékoló rácsot és a (6) anódot. Negatív (39) ráeselőíeszültségi telep fekszik a föld és 75 a i(19) süveg között, s így az egyenlőtlen emelkedésű külső (4) rács negatív előfeszültséget kap. A fent megadott feszültségekkel a berendezés a következőképen működik: A fűtött (1) katód elektronokat bocsájt 80 ki, amelyek a (3) árnyékoló rácsra adott pozitív feszültség folytán e rács felé vonzatnak. Az elektronok nagy sebességgel érik el a ,(3) árnyékoló rácsot úgy, hogy sok közülük átröpül rajta ós eléri a külső 85 (4) rácsot; ennek negatív feszültsége fé kézi az elektronokat és így legnagyobb részüket a (3) pozitív rács ismét magához vonzza. Ez a fékhatás lassan mozgó elektronok alkotta felhőt létesít, mely a 90 (3) és (4) elektródák között alakul. Ez a felhő virtuális katódnak nevezhető, mert belőle az anódfeszültség az elektronokat épúgy elhúzza, mint a tényleges (1) katód szomszédságából. Ha az (5) árnyékoló 95 rácsnak és a (6) anódnak pozitív feszültsége van, ez tényleg be is következik. A vituális katódból az anódfeszültség a (4)
