118931. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső és elektroncsöves kapcsolás
Az alább ismertetendő rácsszerkezet célja a legelőnyösebb csőkarakterisztika létesítése, a hivatkozott célra. A legkedvezőbb karakterisztika tudvalevőleg az, 5 amelynél a cső meredekségének függvényében megadott rácselőfeszültség loglinear-koordinátákban felrakva, ferde egyenes vonal. A kívánt függvényt a 6. ábra szemlélteti, amelyben aíbscisszá-10 nak a negatív rácselőfeszültség lineáris léptékben, ordinátának pedig a cső meredeksége logaritmikus léptékben van felrakva. A görbe ferde része az ú. n. „exponenciális" görbe; ez egyúttal az ideális 15 karakterisztika, amelynek a rácselőfeszültség egész kihasznált körzetére kell kiterjednie. A görbe függélyes része, amelyet „éles levágásának neveznek, megfelel a minden vákuumcsőnél nagyobb, 20 vagy kisebb miértékben megfigyelt törésnek. Ez utóbbi itt a kihasznált rácselőfesziiltségi körzeten kívül esik. Ámbár ismeretes, hogy a rácselőfeszültség, a eső meredekségétől függőségben (és 25 ennek megfelelően a levágási karakterisztika is) többé-kevésbé a vezérlőrács egyes meneteinek alakjától, illetve emelkedésétől függ, eddigelé még senki sem tudta, mily módon; határozható meg előre 80 ez a karakterisztika! Ennek megfelelően eddig a rácsot kizárólag kísérleti módszerekkel alakították ki. Azonban ily módon nem sikerült a kívánt karakterisztikát elegendő mértékben megközelíteni. 35 A találmány szerint a cső rácsfeszültsége és a cső meredeksége közötti összefüggés, log-linear-koordináta rendszerben felrakva akkor lesz a kivánt egyenes vorva 1, ha a rácsmenetek rend-40 száma és a menetek emelkedése közötti összefüggés log-log-koordináta Te|ndsze(rben felrakva, a lineárist megközelítő görbe. A rácsmenetek figyelembe jövő rendszámát megkapjuk, ha a rácsmeneteiket 45 csökkenő emelkedés szerint rendezzük, tekintet nélkül az egyes meneteknek a rácsban elfoglalt helyzetére. E rendezésnél az esetleg egymással egyenlő emelkedésű rácsmeneteket is külön-külön meg-50 számozzuk. A 7. ábra logaritmikus koordinátarendszerű grafikont szemléltet, amelyben az (m) logaritmikus koordináta a menetek rendszámát, a (p) logaritmikus koor-55 dináta pedig az egyes menetek emelkedését mils-ben (ezred-hüvelykben) adja meg. Az (50) eredményvonal a log-log összefüggését miutatja- Ez megfelel a 6. ábra szerinti log-linear „exponenciális" görbének. Mindaddig, amíg a rács spiráljának 601 csupán egy menetét vizsgáljuk, az említett görbét a szabálytalan (51) tört vonal ábrázolja. A görbétől balra fekvő (lt, 2t) stb. szán Kik minden menetcsoportban ama menetek számát jelzik, melyeknek azonos 65 emelkedése van; a 69 mils, 54 mils, 41 mils stb. számok pedig azt jelentik, hogy az illető csoport minden egyes meneténeik emelkedése 69, ill. 54, 41 stb. ezred-hüvelyk. így pl. (lt) 69 mils azt jelenti, hogy 70 egyetlen rácsmenet emelkedése 69 ezred-hüvelyk (a rácsnál előfordul, legnagyobb emelkedés), 16-t 19 mils, a görbe egy másik pontjában, azt jelenti, hogy 16 rácsmenetnek emelkedése 19 ezred- 75 hüvelyk. Ebből következik, hogy az ennél a sajátos szerkezetnél előforduló emelkedés, 69 ezredhüvelyktől kezdve, amilyen emelkedésű csak egy van, 19 ezred-hüvelykig csökken; az utóbbi emelkedésű me- 80 netek száma 16. Az előadottakból kitűnik, hogy minden egyes csoportban egy, vagy több oly menet van, amely menetekhez a grafikon ordinátáival megadott rendszámok tar- 85 tozna'k. Ámbár az (51) vonal nem folytonos görbe, a valóságban a karakterisztikában nincs éles törés, mert tudvalevőleg vákuumcsöveknél az egyik rácsmen étről, vagy menetcsoportról egy m á- 90 sikra átmenetnél nem lépnek fel erős törések. Előnyös, de nem feltétlenül szükséges, hogy az alacsony rendszámú menetek a rács közepén legyenek, a magasabb rend- 95 számú menetek pedig, csoportokban váltakozva, a rács két vége felé legyenek rendezve úgy, hogy a legkisebb emelkedés a végeken lép föl. Célszerű kiviteli alakot szemléltet a 7. ábra. A „fent" és 100 „lent" szavak megfelelő menetesopovtokat jelölnek. A „fent" jelzés arra utal, hogy a menetcsoport egy a rács tengelyén felvett alappont fölött fekszik, amely pl. a rácsnak középpontja lehet. 105 míg a „lent" jelzés arra utal, hogy az illető menetcsoport az alappont alatt fekszik. A rács különböző menetcsoportjainak elrendezéséről még világosabban tájékoz- 110 tat az alábbi táblázat, amelyben a csoportok a rács felső végétől (fent) alsó vége felé (lent) menően vannak rendezve.
