118900. lajstromszámú szabadalom • Keret-goniométer
éles nullhelyzetet kapunk, lia az egyen ; keretek a függőlegesen polarizált hullámra vonatkoztatva maximumban állanak. Ekkor valamennyi keret a vízszin-5 tesen polarizált hullámra vonatkozóan nullhelyzetben áll, úgy, hogy azok különbsége ismét (0) és a nullhelyzet így az éjjeli effektustól mentes. Ez a goniométerelrendezés tehát minden egyes tO adási iránynál lígy viselkedik, mint a kettős keret. Azzal szemben azonban az az előnye, hogy az egyes kereteket egymástól távol állíthatjuk fel és így az érzékenységet nagy mértékben fokozhatjuk 15 anélkül, hogy a kezelhetőség szenvedne A forgatható részek tehetetlenségi nyomatékát azzal csökkenthetjük, hogy a forgókeretek mindegyikét keresztkeret-goniométerrel helyettesítjük. Ez esetben a fel-20 vett példában a forgatható kettős keret helyett nyolc helytálló keretet kapunk öt goniométerrel. Ha vízszintesen polarizált hullám nincs, a gyakorlatban tehát nappal, a talál-25 mány szerinti berendezésnél éppen úgy, mint a közönséges kettős keretnél, négy éles és nem vándorló nullhelyzetünk van. Az éjjeli effektustól mentes nullpont -párnak az éjjeli effektustól nem mentes 30 nullpont-pártól való megkülönböztetése nem nehezebb, mint a kettős keret esetén. Bár egy-egy keretnek mindkét párnál való átkapcsolása nem feltétlenül biztos kritérium mert a 45°-os irányban az éjjeli 35 effektustól mentes nullhelyzet is fennmarad. Ebben az esetben ugyanis a két keretpár hatása a goniométer keresőcsévéjére pontosan egyforma nagy. Viszont a nullhelyzetek megkülönböztethetők, ha az 40 egyik keretet a másik után kapcsoljuk át. Ekkor az átkapcsolás! helyzeteknek legalább is egyikében az éjjeli effektustól mentes nullhelyeztnek el kell tűnnie. Eljárhatunk úgy is, hogy az iránytól füg-45 getlen feszültséget pl. a négyzet közepében elrendezett segédantenna feszültségét, a goniométer feszültségére szuperponáljuk. Ekkor a nullheilyezetek vándorolnak és pedig egymástól eltérő módon, mert pl., 5G ha az éjjeli effektustól mentes nullpont jobbra vándorol, ugyanakkor az éjjeli effektustól nem mentes nullpont balra vándorol és fordítva. Ily módon a nullpontokat egymástól egyértelműen megkülönböz-55 telhetjük, ha a berendezést megelőzően ismert irányú adók felhasználásával kalibráltuk. • !' Előfordulhat az az eset, hogy a nullont elmosódik. Ennek oka lehet az antenna-effektus, vagy a keret közelében 60 levő, a sugarakat reflektáló testek, melyeknek az a hatása, hogy a minimum elmosódva nehezen ismerhető fel. Ez a minimum élesre állítható, tehát az elmosódás megszüntethető, ha járulékosan 65 helyes íázishelyzetben levő áramkomponenseket alkalmazunk. Ha a nullhelyzetek elmosódnak, amiből fázisban 900 4kal eltölt feszültség jelenlétére következtethetünk, akkor az elmosódás megszüntethető 70 azzal, hogy a kör középpontjában levő keret feszültségét változtatható csatolással a goniométer feszültségéhez hozzáadjuk, mert az első feszültség fázisban ugyancsak 90°-kal van a két külső keret 70 feszültségkülönbségével szemben eltolva. Ezt, a segédkeretet célszerűen a külső keretekkel egyidejűleg forgatjuk, úgyhogy az az utóbbiakkal mindenkor párhuzamos és azt. az éjjeli effektustól mentes null- 80 pontban a vízszintesen polarizált hullám nem befolyásolja. Ennél a megoldásnál a segédkeretet a nullpontok megkülönböztetésére is felhasználhatjuk, mert az, éjjeli effektustól mentes nullpont ennek a ke- 85 retnek a csatolásával élessé tehető, vagy el is mosható, viszont az éjjeli effektustól nem mentes nullpont nem befolyásolható. Ha a leírt eljárások valamelyikével az adó irányát meghatároztuk, akkor rend- 90 szerint szükség van még annak a megállapítására is, hogy az adó melyik oldalon van. Evégből a vevő bemenőiköréhez a goniomóteren és a minimum éles megállapítására való, a berendezés középpontjá- 95 ban elrendezett kereten kívül még egy excentrikusan elhelyezett antennát vagy excentrikusan elhelyezett keretet csatolunk, pl. a szokásos kerettel párhuzamos keretet, amely az adó irányában a négy külső 100 kerettel meghatározott négyszög középpomtjáiból kissé el van tolva. Mivel e keret feszültségének a minimum éles meghatározására való keret feszültségével szemben bizonyos mértékű fáziseltolása van, a 105 nullpont is kissé eltolódik és az eltolódás iránya attól függ, hogy a fázis siet, vagy késik, vagyis, hogy az oldalirányú fekvés meghatározására való segédkeret az adóhoz közelebb, vagy attól távolabb fekszik no minit a minimum éles megállapítására való keret. A leírt berendezés tetszőleges módon felépíthető. Nevezetesen a fent példaként leírt megoldásban alkalmazott, kör kerü- 115 létén elosztott négy keret helyett három,