118900. lajstromszámú szabadalom • Keret-goniométer

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 118900. SZÁM. V/h. (VH/j.) OSZTÁLY. — T. 5817. ALAPSZÁM. Keret-goniométer. Telefunken GeselLschaft f iir drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1936. évi október hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi október hó 19-ike. A találmány keret-goniomiéter, amelynél több forgókeretet és egy gonictmétert alkalmaztunk. Ennek az elrendezésnek a célja az úgynevezett éjjeli effektus meg-5 szüntetése. Az ilyen berendezésekkel rendes körülmények között vertikálisan polarizált sugárzást veszünk. Az ionoszféra, illetőleg a Heaviside-réteg állapotának a szürkületi órákban való megváltozása 10 úgy reggel, mint este azzal a hatással jár, hogy a térbeli sugárzás polarizációs síkja elfordul. Ennek az a következlméfiye, hogy a vertikálisan polarizált sugárzáson kívül vízszintesen polarizált su-15 gárzást is vesz a berendezés, mely a térhullámokból ered és ami téves irányzásra adhat okot. Ezt a jelenséget éjjeli effektusnak nevezzük. Ismeretes, hogy egyszerű, forgatható 20 keretantennának vertikálisan polarizált hullámmal szemben két nullhelyzete van és pedig mindig akkor, ha a keret síkja a hullámok terjedési irányára merőleges. Rézsútosan felülről érkező vízszintesen 25 polarizált hullámmal szemben a keretnek szintén két nullhelyzete van, melyek azonban a fentemlítettekkel szemben 90°-kal vannak eltolva. Ezek a nullhelyzetek ugyanis akkor keletkeznek, ha a ke-30 ret síkja a sugárzás irányával párhuzamos. A keretnek ez a tulajdonsága okozza az éjjeli effektust. Ismeretes, hogy az éjjeli effektus kettős kerettel kikerülhető, amelynél két párhuzamos síkú, egyforma 35 nagy keretnek közös vízszintes tengelye van és a két keret, melyek egymástól közzel vannak elrendezve, a köztük fekvő 40 45 55 merőleges. A tengely körül forgatható. Ez esetben a keretekben keletkező feszültségek különbségét mérjük (1. ábra). (S) az adás iránya, (Ri) és (Ra) pedig a keretek, amelyeknek különbözeti feszültségét az (E) vevőben mérjük. Világos, hogy az ábrában feltüntetett helyzetben vétel nincs, mert a merőlegesen polarizált hullámhoz a keretek mindegyike fázisban egyezően maximumban van és a feszültségek különbsége zérus. Viszont a vízszintes polarizált hullámmal szemben a keretek mindegyike nullhely- 50 zetben van és így a feszültségek különbsége szintén nulla. Ezt a nullhelyzetet tehát az éj jeli efektus sem el nem homályosítja, sem át nem helyezheti. Az (S') irányból érkező hullámra vonatkoztatva a rendszer szintén nullhelyzetben van, de csak a függőlegesen polarizált hullámmal szemben, melyre vonatkozóan mindegyik keret egyenként nullhelyzetben van és nem a vízszintesem polarizált hulámimal QQ szemben, mert a feszültség az (Rt) keretben fázisban az (RÍ) keret feszültségével szemben el van tolva. Ez a második nullhelyzet tehát neon mentes az éjjeli effektustól. Ha az adáis iránya és a keretek g5 síkjai közötti szöget a-val jelöljük, akkor a vétel a függőleges polarizált hullámra vonatkoztatva arányos sin Í2a)-val és a vízszintesen polarizált hulláimra vonatkoztatva arányos sin (2a)-val. Ha éjjeli effektus van, akkor csak az elsősorban említett nullhelyzeteket kapjuk. Nappal viszont, amikor rendes körülmények között csak függőlegesen polari-70