118889. lajstromszámú szabadalom • Legördítőberendezés (legödülőkör és legördülőegyenes alkalmazásával) különösen munkagépekhez
anélkül, hogy hátrányos következményektől kellene tartani. A találmányt a csatolt rajzok kapcsán ismertetjük. Az 5 1—4. ábrák néhány példaképeni íoganatosítási alak vázlatos rajzai. Az 1. ábra az (1) egyenesnek a (2) gördülőkörön történő legördítésénél keletkező (3) evolvens előállításához a (4) 10 túlevolvens! tünteti fel, mely bizonyos darabon, mégpedig az (Ax ) és (Bx ) pontok között, az (Rj) sugarú körívet meglehetős pontossággal fedi. Az (1) gördülőegyenessel oldalt, a célnak megfelelő tá-15 volságban, az (Aj) pont van összekapcsolva, mely az (1) egyenest az (5) körív mentén vezeti. A gördülőegyenest, melynek (Cx ) az evolvenstalppontja, kezdeti helyzetében teljes vonal, az (a) szögnek meg-20 felelő kilengés után elért véghelyzetében pedig szaggatott vonal ábrázolja. A 2. ábra ugyanazokat a részleteket tünteti lel, mint az 1. ábra, azzal az eltéréssel, hogy a (24) túlevolvensnek kör-25 ívvel egybeeső (A2 , B2 ) szakasza a (23) körevoivensnek más helyén van. A mozgási véghelyzetekben a (21) gördülőegyenes már nem érinti a (C2 ) evolvenstalppontot. Minthogy az evolvens létesí-30 tésekor gyakran kívánatos, hogy az evolvenstalppont a gördülőkörből induljon ki, célszerűen a (23') evolvenst a (I)2 ) talppontból kiindulva létesítjük. (A,) az egyenesen lévő kapcsolópont. 35 A 3. ábra a (34) alevolvens helyzetét és lefolyását mutatj a, mely az (A3 , B3 ) szakaszon az (R3 ) sugarú körívet l'edi. A (31) gördülőegyenes, mely (A3 ) csatlakozási pontjának az (A3 , B3 ) körívrészen 40 való vezetése következtében az (a) szöggel kileng, a (32) körön gördül. A 4. ábrán látható (44) túlevolvens meghatározott (A4 , Bd ) darabon a (G) egyenessel csaknem egybeesik. (42) a 45 gördülőkört és (41) a rajta gördülő egyenest jelöli, (43) pedig az itt keletkező evolvensgörbe. A találmány szerinti legördítőberendezésnek különféle célokra való alkalmazá-50 sát a rajzok további ábrái mutatják. Az 5. és 6. ábrák a berendezésnek fogalak-csiszolószerszámok (csiszolótárcsák) számára való kikészítőszerkezetekhez történő alkalmazását tüntetik fel, melynél ,55 a kikészítőszerszám a képzelt legördülőegyenesben fekszik. Minelkét íoganatosítási alaknál, pl. a csiszológép fej- és nyeregszegei közé, a csiszolandó fogaskerék helyett befogandó orsótest van, mely a berendezés összes részeit hordja. 60 Az 5. ábrán az (51) gördülőegyenesen fekvő (50) kikészítőgyémánt, illetve annak csúcsa, az (53) evolvensen mozog, még pedig azt a mozdulatlan (57) orsótesttel csuklósan kapcsolódó (54, 55, 56) 65 kényszervezeték teljesen kényszermozgásúan vezeti, ahol is az (54) és (56) csuklóskarok az (54'), illetve (56') csapokkal kapcsolatosak. Az (54) és (a6) csuklóskarok között az (55) szerszámtartó van. 70 A csuklósnégyszög elfordulásakor az (54) és (56) csuklóskarok két külső csuklóscsapja olyan köríveket ír le, melyekkel a túlevolvens, illetve az alevolvens is, csaknem egybeesik és ebből, a 2. és 3. 75 ábráknak megfelelően, a szerszámcsúcs számára az (5b) csiszolótárcsa evolvenciálisan ívelt munkafelületén az (53) evolvenspálya adódik. A szerszámtengely a képzelt (51) gördülőegyenesbe esik. 80 A 6. ábra szerint a (60) gyémánttartót egyrészt a 2. ábra szerinti eszközök, másrészt a (65') csúszópálya vezetik, mely utóbbi a gyémánttartón van és a kerek (69) köpenyen mozog. Ez a kerek (69) 85 köpeny kisebbített gördülőkörnek felel meg. A (65') pálya a képzelt (61) gördülőegyenessel párhuzamos és a kerek vezetőköpeny tengelye a képzelt (62) gördülőkörével, valamint a (67) orsótestével 90 egybeesik. (68) az idomítandó csiszolókorong, melynek munkafelületén a (60) gyémánt a (63) evolvenst írja el. A 7. ábra olyan, mozgást átalakító hajtómű példája, mely egyenesvonalú 95 mozgást forgó mozgássá alakít át, vagy megfordítva. Az átalakítás olyan, hogy a mozgásátvitel kényszerűen egyenletes, vagyis a körmozgás számára az előrehaladó egyenesvonalú mozgásból a moz- 100 gás útjának mindenkor megfelelő elfordulási szögek adódnak. E viszonyokat a képzelt (71) gördülőegyenesnek a képzelt (72) gördülőkörön való legördülésc biztosítja. A képzelt (72) gördülőkörrel egy- 105 tengelyesen a helytálló (M7 ) tengely körül a (77) csukló forgatható. A (77) csuklóhoz a (74) csuklóskar egyik vége csatlakozik, melynek másik (A7 ) vége, saru segítségével, a (78) egyenes pályán veze- 110 tődik, ahol is ez a (78) pálya a (71) gördülőegyenessel párhuzamos. Ha az (A,) pont a (B7 ) pont felé mozog, akkor a képzelt (71) egyenes a képzelt (72) gördülőkörön simán legördül és ezzel a (74) 115 csuklóskar a gördülőkört az (a7 ) szöggel
