118886. lajstromszámú szabadalom • Villamos motor vagy generátor

Megjelent 1938. évi szeptember hó 1-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 118886. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. — V. 3616. ALAPSZÁM. Villamos motor vagy generátor. Vári László gyári tűzoltó, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi májas hó 3-ika. A találmány új rendszerű villamos motor, vagy generátor, amelynél a légrés az álló- és forgórész között a forgási ten­gelyre merőleges. 5 Az ezideig ismeretes villamos motorok­nál, vagy generátoroknál a légrés a forgó- és állórész között a gép hossztenge­lyével mindig párhuzamos volt, aminek a csapágyak kopása, továbbá a gép ki-10 sebb egyenlőtlenségei folytán üzemben káros következményei voltak különösen akkor, ha a légrés túl kicsi volt. Számos gyártási nehézség folytán a légróssel nem lehetett ezideig túl kis értékre lemenni, 15 ami a mágneses tér előállításához szüksé­ges tekercs menetszámának növelését eredimlényezte. A találmány szerinti villamos gépnél, amely egyaránt alkalmazható motoroknál 20 vagy generátoroknál is, a légrés merőle­ges a gép forgási tengelyére. Ennek meg­felelően az állórósz mágneses tere is pár­huzamos a géptengellyel, míg a forgórész­ben a villamos vezetékek felvételére való 25 hornyok sugárirányúak. A vasvesztesé­gek elkerülése végett a forgórész ugyan­csak lemezeit és pedig, vagy egymással központos lemezgyűrűkből áll, aanelyek között megfelelő szigetelő réteg van, vagy 30 egyetlen szalagból spirális alakban össze­tekercselt testet alkot, amelynél az egyes meneteket ugyancsak szigetelő bevonat választja el egymástól. A vezetékek szá­mára való hornyok a lemezgyűrűkben, 35 vagy a szalagban az összeerősítés előtt, vagy után is kialakíthatók. A mellékelt rajzon a találmány szerinti villamos gép példaképen felvett kiviteli alakja vázlatos ábrázolásban látható. Az 1. ábra a találmány szerinti forgórész 40 homloknézete, részben metszetben. A 2. ábra az 1. ábra oldalnézete. A 3. ábra a találmány szerinti villamos gép vázlatos hosszmetszete. Az 1. és 2. ábrán látható forgórész 45 egymással központos (1) lemezgyűrűkből áll, amelyek vastagsága egyenként, pl. a szokásos 0,3, vagy > 0,5 mm. Az egyes (1) lemezgyűrök között ismeretes (2) szige­telőréteg van. A gyűrűalakú forgórészben 50 a vezetékek felvételére való (3) hornyok sugáriránynak és párhuzamosak a forgó­rész homlokfelületével. Természetesen a hornyok keresztmetszeti alakja a gép kö­veteimlényeinek megfelelően tetszőleges 55 lehet. A 3. ábrán a gép összeállítási rajza hosszmetszetben látható. Az egyik végén a (4) csapágyban ágyazott (5) tengelyen a (6) agyrész van, amelynek külső kerületé- 60 hez az edényalakú (7) gyűrű csatlakozik. Az említett edényalakú részbe a lemez­gyűrűkből összeállított és a (9) tekercse­léssel ellátott (8) lemeztestet illesztjük és a (10) csavarokkal a (7) gyűrű karimája- 65 hoz, illetve a (6) agyhoz rögzítjük. A (10) csavarorsók számára, természetesen a (8) lemezt estben előre megfelelő furatokat készítünk. A forgórésszel szemben az (5) tengelyen 70 van még az állórész is, amely a forgó­részhez hasonló alakú gyűrűs test. Az (5) tengelyt körülvevő (11) agyrésznek (12) gyűrűs karimája van, amelynek edényalakú nyílásában a mágneses teret, 75 előállító (13) mágnestestek és ezek (14)

Next

/
Thumbnails
Contents