118885. lajstromszámú szabadalom • Eljárás paraffin előállítására
iizátorok alkalmazásával nyomás alatt végzett, ismert átalakítása esetében azonban a nyomás alatt végbemenő kísérleteket mindig néhány óra után, legkésőbb 5 egy éjjel elteltével megszakították és ezután a katalizátorokat levegővel oxidálták. Ez az egyrészt a szénoxidhidrogén keverékkel, másrészt levegővel felváltva véghezvitt üzem a katalizátornak paraf-10 finnal való átitatását és így paraflin kitermelését is lehetetlenné tette. Ehhez járul még az is, hogy az említett munkamódnál a berendezés annak következtében, hogy a reakciótermékek 15 a vízszintes elhelyezésű reakciócsőből csak oldalt folyhattak ki, a találmány szerinti eljárás megvalósítására nemigen alkalmas, mert eljárásunk szempontjából lényeges, hogy a reakcióköz-OQ ben keletkezett paraffin a katalizátorról lecsuroghasson, mivel különben az eljárás folyamán keletkező paraffinréteg a reakcióba hozható gázoknak a katalizátorhoz való jutásat megakadályozná. 25 Szénoxid-hidrogénkeverékek katalitos reakciójával nagyobb nyomáson kobaltkatalizátorok alkalmazásával végzett más kísérleteknél a katalizátort olajban szuszpendálták. Emellett a katalizátor állapota 30 olyan volt, melynél kiváltképen paraffin képződését nem figyelték meg. Egyébként az olajban szuszpendált kobaltkatalizátorok hatásukat más szénhidrogének képződése tekintetében is hamarosan 35 elvesztik. Ez az eljárás ezért paraffin ipari szintézisére nem alkalmas. A találmány szerinti eljárást úgy valósíthatjuk meg, hogy szénoxid-hidrogénkeveréket 1:2 arányban 250 C° alatti 40 hőmérsékleteken a 2 atmoszférát meghaladó, pl. 4 vagy 10 vagy 20 atm., vagy ennél nagyobb nyomáson kobaltkatalizátorok felett vezetünk el. Emellett magukban véve ismert rendszabályokkal 45 a reakcióhő jó elvezetéséről és a hőmérséklet állandóságáról gondoskodunk. Lényeges az, hogy a katalizátoron képződő paraffin a katalizátorról lefolyhasson, egyrészt azért, hogy további elváltozást 50 ne szenvedjen és másrészt, hogy a katalizátoron képződő paraffinréteg a katalizátort a reakcióba hozandó gázok elől el ne zárja. A kívánt szilárd paraffin előállítására továbbá, mint már említettük, 55 az is szükséges, hogy a katalizátort vagy előre paraffinnal átitassuk, vagy pedig, hogy az önmagát a több napig tartó elindulási időszak alatt paraffinnal átitassa, ahol is a katalizátornak egyes részecskéi sem külső minőségük, sem kői- 60 csönös helyzetük tekintetében változást nem szenvednek. 100 atmoszférát meghaladó nyomásokon a kobalt karbonil alakjában kis mértékben elillan. A paraffin képződése azonban még ilyen nyomá- 65 sokon is lehetséges. A szénoxidot és hidrogént 1:2 arányban tartalmazó gázkeverék helyett a szénoxidot és a hidrogént más arányban tartalmazó gázokat, valamint más alkat- 70 részekkel hígított gázokat is használhatunk. Katalizátorokként egyebek között a benzinszintézishez alkalmas minden kobaltkatalizátor, illetőleg kobalttal kevert 75 katalizátor használható. A paraffin lefolyásának megkönnyítésére a katalizátort célszerűen függőleges reakcióterekbe helyezzük és a reakciótermékeket az edény fenekéről távolítjuk el. A függő- 80 leges reakcióterek azonban a találmány szerinti eljárás megvalósításának nem nélkülözhetetlen feltételei. Az átalakítást pl. ferdén elhelyezett terekben is végezhetjük, vagy a katalizátort vízszintes 85 helyzetű lyuggatott bádogokon, szitákon, vagy másefféléken rendezhetjük el. Ha kb. 5—20 atm. nyomáson dolgozunk, akkor a katalizátor — szénoxiddal és hidrogénnel végzett minden eddigi 90 szintézissel ellentétben — hatásosságát csaknem korlátlanul megtartja. Foganatositási példák: 1. Példa: 4 g kobaltot tartalmazó, kicsapással 95 előállított, szemcsés és redukált kobalttórium-sejtkovakatalizátor felett, mely drótszitán fekve, alul nyitott, függőleges nyomócsőben van, 190 C° hőmérsékleten és 4 atm. nyomáson óránként 4 liter (lég- 100 köri nyomásra vonatkoztatva) gázt vezetünk el, mely 30% szénoxidot és 60% hidrogént tartalmaz. A gázoknak az átalakulás folytán bekövetkező összehúzódása 75%. A maradékot túlnyomó- 105 részt át nem alakult szénoxid és hidrogén, továbbá nitrogén és gázalakú szénhidrogének alkotják. A katalizátort elhagyó, szobahőmérsékleten szilárd paraffin termelési hányada a második naptól kezdve a 110 bevezetett gázkeverék minden m3 -jére 90—100 g. A kapott paraffinnak kb. 1%-a forró éterben oldhatatlan és olvadás-