118873. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati eredetű szálas anyagokból való mesterséges belek szilárdítására (vízállóvá tételére)

KAftYAR KIRÁLYI SZABADALMI BffiöSÁtt SZABADALMI LEIRAS 118 8 73. SZÁM. IV/e. (Xl/f.) OSZTÁLY. — AT. 3148. ALAPSZÁM. Eljárás állati eredetű szálas anyagokból való mesterséges belek szilárdítására (vízállóvá tételére). Naturin G. m. b. H., cég Weinheim (Badeu). A bejelentés napja 1936. évi október hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi október 15-ike. Ismeretes állati eredetű szálas anyagokból, pl. bőrből vagy inakból mesterséges beleknek pl. az az előállítási módja, amelynél a bőrt duzzasztólag iható vegy-5 szerek behatása útján és mechanikai szétíoszlatással képlékeny, duzzasztott szálakból álló masszává alakítják át és ezt gyűrűalakú fúvókákon át történő sajtolással tömlőalakba hozzák. A, bőr 10 vegyi feltárása helyetti hővel való feltárás vagy biológiai lazítás is alkalmazható, amelyet mechanikai foszlatás egészít ki. A kapott mesterséges beleket pl. meleg levegővel való kezeléssel szárítják 15 és megfelelő módon, pl, cellulózatartalmú anyagok, mint pl. fa párlataival vagy i'or m akleh id o ldatokkal vízállóvá teszik. Az ismertetett eljárás foganatosításánál a mesterséges belek vízállóvá tétele 20 jelentékeny nehézségekbe ütközik. Formaldehidoldatakkal való 1

szilárdítás gyakran nem elég nagy ellenállóképességű k o 1 bás zburkol átok a t eredményez, amelyek pl. a szokásos főzési próbát (0.15 25 atm. belső túlnyomással szembeni ellenállóképesség 90 0°-on 30 percem át) nem állják ki. Ezenkívül a formáimnál való szilárdításnál a formaldeihid nagy része a mesterséges bélen tapadva marad, ami 3y

a bél utólagos keményedését és megsérülését okozza. Másrészt azonban mesterséges beleknek cellulóziatartalmú anyagok, mint ?fa és más hasonlók párlataival való vízállóvá 35 tétele nagyon egyenlőtlen terméket eredményez. Szómos esetben a mesterséges belek túlságosan megkeményednek, ami fokozott merevségben és törékenységben nyilvánul meg. Máskor viszont nem eléggé szilárd beleket kapunk, amelyek 40 kevéssé vízállóak. Mindkét esetben a főzéspróba foganatosításakor a mesterséges beleik nem vezetnek kielégítő eredményre. Beható vizsgálatok után arra a meg- Í5 állapításra jutottunk, hogy az elért vízr állóképesség, illetve főzési szilárdság lényegében a szilárdító folyadék összetételétől függ. Megállapítottuk, hogy cellu- ,1; lózatartalmú anyagok párlatainak szi- 50 lárdító tulajdonságai nemcsak .azok formaldehidtartalmától, hanem ezenkívül más jódot elhasználó anyag tartalmuktól is függ. Míg a formaidelhidtartalom közvetlen meghatározás útján állapítható 55 meg, addig a többi, más szilárdító anyagtartalom a jódszámban jut kifejezésre. .Tódszám alatt azt a gramofkban kifejezett jódmennyiséget értjük, amelyet 100 g folyadék a Romijn-féle jodometrikus 60 formaldehidmeglhatározás követelményei szerint (1, Ullmann, Enzyklopádie der technistíhen Chemie, 2. kiadás, 5. kötet, . 424. oldal [1928]) elhasznál. A szilárdítás -eredménye és sikere a szilárdító folya- 65 dék h id r ogéni ón k o n c-en t r á c i óját tói is lényegesen függ. Azt találtuk, hogy egyenletes és sem túlságosan, sem kevéssé szilárd mesterség, ges beleket úgy állíthatunk elő, hogy a 70 mesterséges beleket oly szilárdító folyadékokkal, előnyösen olyan cellulózatartalmú anyagok párlataival kezeljük, amelyek formaldehid tartalmát 0.025—