118854. lajstromszámú szabadalom • Nyomógázos kapcsoló

leg betokozott kapcsolótelepek szempontjából előnyös. A kifúvótér annál kisebbre vehető, minél kisebb a (b. v. q. tt) számláló. A ö kapcsoló energiaszükséglete a (b) térfogatarány csökkentésével növekszik, ami csak vezetéken át érkező nyomógáz esetében ajánlatos. Evvel szemben mindenkor csökkenthető 10 a magával a mindenkori kapcsolódarabbal adott, kaptesolótéri (q) áteresztőszelvény, még pedig ama réven, hogy mozgatható szigetelőrészeket vezetünk be a fényív pályájába és ezzel szűkítjük az il-15 lető szelvényt. Ez különösen előnyös oly elrendezéseknél, ahol a f ernyiv csősrerú kapcsolótérben ég és ott tengelyirányban hívandó el. A rajzok vázlatos keresztmetszetekben 20 tüntetik fel a találmány néhány kiviteli példáját. Az 1. ábra nycmógázzal működtetett, fuvók'ás kapcsolót mutat, melynek helytmaradó, fuvókaszerű (1) és mozgó, rúd-25 alakú (2) kontaktusa van. A csőalakú (4) kapcsolótérben húzzuk a fényívet. Az «zt eloltó nyomógázt (3) tartályban tároljuk. A fényívet eloltó nyomógázt, több kapcsoló esetében, csővezeték útján vala-30 mely központi kompresszortelepből kaphatjuk, de az vegyi vagy mechanikus úton is előállítható. A (3) tartály mindhárom fázis számára közös lehet. A kapcsoló oldásakor nyitjuk a (9) szelepet, mi-35 kor is a gáz, a (10) szigetelőcső útján, a (4) kapcsolótérbe tódul, ahol elfújja a fényívet. A gáz ezután a felső (5) kifúvótérbo áramlik. Az (5) kifúvótér úgy van kiképezve, 40 lio,gy a gáz elébb a csekély áramlási ellenállású (11) hűtőn tódul keresztül, majd egymásután több, (12, 13, 14) expanziótérbe jut, amelyek kicsiny {15) és (16) nyílások útján közlekednek egymással. 45 A gáz végiil az apró (17) nyílásokon át a szabadba ömlik ki. A fényív elfúvása tehát végeredményben egyfelől a (3) és másfelől az (5) gáztartály közötti nyom áski egyen 1 í tőd éts révén eszközöltetik, 50 amelyek mindketteje gyakorlatilag zárt. A kapcsolót a pneumatikus (18) motor működteti, amely a (19) tengelyt hajtja. A kapcsoló további részei a helytmaradó (20) csúszókontaktus, a kapcsolórúd (21) 55 vezetéke, valamint a (7) és (8) csatlakozók. A 2. ábra olyan, nyomógázzal működtetett, fúvókás kapcsolót tüntet fel, ahol a fényív elfúvása a kikapcsoló mozgás irányában történik. A megrajzolt kivitelnél oly dugattyús kompresszorral foga- 60 uatosítjuk a levegőnek kapcsolómozigáskori sűrítését, melynek (23) dugattyúja (24) hengerben jár. A (23) dugattyú ugyanavval a (19) tengellyel hajtható, amely a (2) kapcsolórudat mozgatja. A 65 (3) térbe sűrített levegő az előnyösen rugalmassá tett (10) szigetelőcsövön, a, (29) visszacsapószelepen és a (30) kontaktustéren át jut a kapcsolótérbe. A (2) kapcsolórudat az előnyösen fúvó- 70 kaszerűvé alakított (25) szigetelőcsövön keresztül húzzuk ki. A fényív elfúvása tulajdonképen csupán akkor történik, midőn a (2) kapcsolórúd már szabaddá tette a (25) fúvókának a kapcsolóteret 75 létesítő nyílását. A gázok ekkor az (5) kifúvótérbe tódulnak, ahol azokat hasonlóképen, mint az 1. ábrabeli esetben, hűtjük és ahonnan azok apró (17) lyukakon, átmenetelesen távoznak. A 2. ábra 80 szerint, expanzióterek helyett ú. n. Rastíhig-gyűrűk (31) rétegét rendezzük el. Az (5) kifúvótér kétfelől (a rajzsík alatt és fölött) fogja közre a kapcsolórúd (21) vezetékét. 85 A (30) térben keletkező fényív növeli az oda bezárt gáz hőfokát, úgy hogy az itteni gáznyomás átmneetileg nagyobb lehet, mint a (3) tartályban uralkodó nyomás. A (29) visszacsapó szelep rendeltetése, 90 hogy a forró és ionizált gázok ne juthassanak a (10) szigetelőcsőbe. A térfogatok és nyomások megszabásánál a (3, 10) és (30) terek térfogatának összegét kell hatásos fuvótérfogatnak tekintenünk. 95 A 3. ábra olyan, nyomógázos kapcsolót mutat, melynél a gáz, a kontaktusok szétválása után, a kapcsolóirányho'z, valamint a fényívhez képest harántlrányban tódul a (4) kapcsolótébre. Ez a (4) kapcsolótér 100 hasítékként készül és oly szűk, hogy az oltógázok úgy tolják maguk előtt a fényívet, hogy eközben nyújtják azt. A gáz dk az (5) és (6) kifuvóteirekbe jutnak, ahol lehűtjük azokat és ahonnan át menetelesen 105 távoznak. Ez a megoldás különösen előnyös oly kapcsolókhoz, amelyeknél nem nagy feszülütségekről, hanem ahelyett nagy áramerősségekről van szó. Minthogy a fényív nagyon felhevíti a gázokat, elő- 110 nyös. hogy korlátozzuk a fényív energiáját. Evégett (32) és (33) segédelektródákról gondoskodunk, amelyek (35) és (36) ellenállásokon át kapcsolódnak az (1) és (2) kontaktusokhoz. A felfelé fúvott fényív, 115 az elfuvás folyamán, egymásután az egyik