118852. lajstromszámú szabadalom • Elektronsugaras kisütőcső

A 2. sz. elektróda vagy (83) anóda áramát az 1. sz. elektróda vagy (81) rács feszültségének függvényében ábrázoltuk, amely feszültség körzete plusz 300 voltig, azaz ö a 2. sz. elektróda állandó feszültségénél 50 volttal nagyobb feszültségig terjed. A rács c legnagyobb pozitív feszültségén a rácsáram a legnagyobb, kb. 2 milliampére, míg a 2. sz. elektróda árama kb. 200 mil-10 liampére. Az 1. sz. elektródához vagy vezérlőrácshoz menő maximális téráram az anódához menő téráram kb. 1.5°/o-ánál még akkor sem nagyobb, ha a rács az anódánál lényegesen nagyobb feszültségű. Is-15 meretes, hogy a rács elektronveszlesége elhanyagolható, ha a rács nagyobb pozitív feszültségen van, mint az anóda és ennélfogva a megfigyelt, kis százalékos értékű rácsáramot nem a rácsból kiinduló sze-20 kundéremisszió. hanem csak a rácsnak a sugárpályákon kívüli helyzete okozza. A találmány értelmében a sugártipusú cső meredekségi karakterisztikái tág határok közölt tetszés szerint alakíthatók és 25 olyan karakterisztikákat kaphatunk, amelyek a szokásos tipusú csőben nem érhetők el. Ezekben a készülékekben a téráramot jelképező sugarak keresztmetszete és a téráram nagysága a bemenő elektróda 30 feszültsége útján egyidejűleg vezérelhető. A sugárkeresztmelszel e változása folytán megfelelő alakú gyűjtő vagy visszaverő elektródák olyan helyzetekbe helyezhetők, hogy azok a sugarak különböző részeit a 35 bemenőelektróda tetszésszerinti feszültsége melleit felfogják; ilyen módon a meredekség az egyik elek Irodától a másikra egészben vagy részben átvihető és ha kívánatos, az elektródák egyikéhez menő áram többé 40 vagy kevésbé teljes telítettségi karakterisztikája érhelő el. Ezenkívül a karakterisztikák különböző más változásai is elérhetők azoknak az elektródáknak különleges kialakítása útján, amelyekhez az áram 45 folyik. A 21. ábra olyan csövet mutat, amelynél a sugár keresztmetszetének, pl. a sugár szélességének változását bizonyos karakterisztikák elérésére használjuk fel. Ez 50 a cső a következő elektródákat foglalja magában: a (35) hengeres kalódát, az 1. sz, elektródát, amely két, a katódával szomszédos és a kalóda hosszirányában kiterjedő, egymással párhuzamos (90) 55 huzalból áll, továbbá a 2. sz. elektródát^ amelyet két nyílással vagy hasítékkal ellátott (91) fémlemezhenger alkot, amely nyílások vagy hasítékok az 1. sz. elektróda két (90) huzaljának síkjához képest 90°kal eltoltak. E kiviteli alaknál a 3. sz, 60 elektróda két, a katódával párhuzamos és a 2. sz. elektróda hasítékainak középvonalai meghatározta síkban fekvő (92) huzal, a 4. sz. elektróda pedig a többi elektródái körülvevő, fémlemezből való 65 (93) doboz. Ezt a különleges struktúrát különbözőképen használhatjuk, amennyiben a két (92) huzal mint egyetlen elektróda vagy mint két egymástól független elektróda működtethető, továbbá a 79 (93) dobozelektródával összeköthető vagy attól független lehet aszerint, hogy milyen eredményeket kívánunk elérni. A sugárhatás szemléltetésére az ábrán a 3. és 4, sz. elektródákat összekötöttük, amelyek po- 75 zitív sugártyűjtől alkotnak. Azt találtuk, hogy ha ilyen összeköttetéseket alkalmazunk és az elektródák a 22. ábrán megadott feszültségeken vannak, akkor az 1. sz. elektródának van egy olyan előfeszült- 80 sége, amely melleit a sugárszélesség a 2. sz. elektródánál ez elektróda nyílásávál egyenlővé válik és amelyet egy szerűség kedvéért a továbbiakban (kritikus elői'eszültségnck» vagy kritikus feszültség- 85 nek» nevezzük. Ebben a különleges cselben ez a kritikus feszültség kb. minusz 40 volt. Ha az 1. sz. elektródának negatív előfeszüllsége a vezérlőícszüllségnéil nagyobb, akkor a sugárszélesség a 2. sz., 90 elektródánál kisebb, mint ez elektróda nyílása és ennélfogva ez elektróda gyakorlatilag nem kap áramot, amint a 22. ábra 2. sz. áramgöi'béjéből kitűnik. Amint az 1. sz. elektróda negatív előfeszültségc a 95 kritikus feszültségig csökken, a sugárszélesség a 2. sz. elektróda nyílásának szélességével egyenlővé válik, amely ponton — de nem előbb — a 2. sz. elektróda a sugáráram egy részét kezdi felvenni. 100 Ha az előfeszültség még tovább csökken, akkor a fellépő téráramnövekedést teljesen a 2. sz. elektróda veszi fel, úgyhogy a kritikus értéknél kisebb előfeszültség mellett az egész áramnövekedés a 2. sz, 105 elektródán lép fel, míg a 3. és 4. sz. elektródákhoz menő áram gyakorlatilag állandó értékű marad. Ennek a kritikus feszültségnek változása úgy fejezhető ki, mini az 1. sz. elektróda meredekségének 110 a 2. sz. elektródára való átvitele. Az 1. sz. elektródának az a kritikus feszültsége, amelynél a meredekségnek ez az átvitele fellép, az 1. sz. elektróda meghatározott előfeszültségc esetén a sugár szélességének 115 függvénye, kapcsolatosan a 2. sz. elektróda nyílásának szélességével. Azzal, hogy az 1. sz. elektróda (90) huzaljainak méreteit