118852. lajstromszámú szabadalom • Elektronsugaras kisütőcső

emissziójáíő] várhatunk, ha a 2. sz. rács az anódfeszültséget megközelíti. Ha az 1. sz., valamelyest negatív előfesziillségű rácsr;: modulálófeszültséget vi-5 szünk fel, a cső úr^yékollrácsú cső gyanánt müködtelheiő, amelynél az árnyékolórács árama elhanyagolható. Az l.sz. rács ekkor egyidejűleg sugáralakító elektródaként és .modulálóelektródaként műkö-10 dik, míg a pozitív 2. sz. rács árammentcs árnyékolórácsként szerepel. A 7. és 8. ábrán vázlatosan feltüntetett módosított kivitelnél a (35) katódát az 1. sz. elektróda vagy (41) rács — az 5. áb-15 rához hasonlóan — szorosan körülveszi; e rács finom, csavarvonalalakú huzalból áll vagy azt egymástól egyforma távolságban elhelyezett, közös tengelyű, fémhuzalból vagy fémlemezből készült gyű-20 rűk alkotják. A 2. sz. (42) elektróda az 1. sz. elektródához hasonló rács és vagy huzalból vagy lemezből készült íámgyűrűkből vagy csavarvonalalakú, élén tekercsgjt lapos fémszalagból áll. A 2. sz. rács 25 menetei az 1. sz. rács meneteivel mindenkor szembenfekszenek. A 3. sz. elektróda vagy (43) anóda csőalakú fémlemez, amely a 2. sz. elektródával közös tengelyű és azt körülveszi. A 7. és 8. ábrán látható struk-30 túrával előállított sugarak köralakú lapos sugarak, amelyek a katóda tengelyére merőleges síkokban a 2. sz. rács menetei között haladnak, ahelyett, hogy az 5. ábra szerint ugyanabban a síkban volnának, 35 mint a katóda. Ebben a hengeres struktúrában az elektronáramlás a nagyságrendbeli különbségektől eltekintve, gyakorlatilag ugyanazokat a törvényeket követi, mint az 1—4. ábrák szerinti planparallel 40 struktúrában és c strukturállak a tengelyirányú katóda körüli mezőkoncentráció folytán különös előnyei vannak. A 9. ábra olyan csövet mutat, amelynél a sugáralakító elemek a katóda hosszn 45 irányában, valamint arra harántirányban vannak elhelyezve és amellyel elég nagy meredekség érhető el. Ennek a (35) katódát körülvevő, sugáralakító struktúrának részei a következők: az 1. sz. elektróda, 50 pl. elliptikus, csavarvonalalakú (45) rács, amelynek oldalrúdjai a fémlemezből készült (46) hengert hordják, amely utóbbinak két, az oldalrudak síkjára merőleges hasítéka van és peremei a csavarvonal-55 alakú (45) rács hengeres felületén túlnyúlnak, továbbá a 2. sz. hengeres (47) gyorsítóelektróda, amely az 1. sz. elektródával közös tengelyű és azt körülveszi. Ez a sugáralakító struktúra gyakorlatilag a katódából kiinduló teljes elektronáramot 60 kél elég keskeny derékszögű négyszögalakú sugárra osztja fel, amelyek a katódából diametrálisan ellentétes irányban indulnak ki. A sugáralakíló struktúrát a hasílékokkal ellátott, 3. sz. hengeres (48) elektróda veszi 65 körül, amelynek hasítékai a (47) henger hasítékaival szembenfekszenek; ez utóbbi elektródát végül a nem lyukazott, csőalakú 1. sz. elektróda vagy (49) anóda veszi körül. Az ilyenfajta készülékkel végzett 70 kísérletek, amelyeknél a 3. sz. és 4. elektródákat összekötöttük és amelyeknél a 2. sz. (47) elektródának 74°/o vetített területe és erősen pozitív feszültsége volt, a 10. ábrán látható volt-ampére-görbéket 75 szolgáltatták. A 2. sz. (47) elektródához menő áram igen kicsi és a cső meredeksége a szokásos típusú cső meredekségével összehasonlítva igen előnyös volt. A 11. ábra a találmánynak kis kapaci- 80 tású, nagy meredekségű sugártípusú csőben való alkalmazását mutatja, amelynél a sugarakat a 9. ábrán látható sugáralakító struktúra állítja elő és amelynél a téráram bizonyos irányú csökkentése, va- 85 lamint értékének szabályozása érhető el. Ez a sugáralakító struktúra a 3. sz. csőalakú (50) árnyeivolőelektródával közös tengelyű, amely utóbbinak a sugáralakító struktúra hasítékaival szembenfekvő két 90 hasítéka van. Ha ez a 3. sz. elektróda, amelynek két átmérőirányban szembenfekvő nyílása a katódávai párhuzamos és az 1. sz. rács oldalrúdjainak síkjára merőleges síkban fekszik, nulla feszültségű, 95 akkor az mint a szekundéremissziót elnyomó elektróda és a sugáralakító struktúra hasítékaiból kilépő sugarakra nézve egyúttal mint újra fókuszbagyüjtő elektróda működik. A 4. sz. elektróda vagy 100 anóda két (51) fémlemezből áll, amelyek mindegyike egy-egy sugár pályájában foglal helyet és csak valamivel szélesebb!, mint a hozzá ütköző sugár keresztmetszete; ennélfogva az anódakapacitás a szokásos 105 csövek anódakapacitásánál lényegesen kisebb és a sugaraknak ez anódákon való íókuszbagyüjtése olyan tökéletes lehet, hogy az anódák körüli elektronlevezetés elhanyagolható és így a szekundéremisz- 110 szió elkerülhető. Ezeket az anódákat, amelyek a 4. sz. elektróda létesítésére egymással össze vannak kötve, előnyösen szűk vályúk alakjában alakíthatjuk ki, amelyek úgy vannak elhelyezve, hogy gyakorlatilag 115-az összes sugarak csupán a vályúk fenekéhez ütköznek és így az anóda szekundéremissziója csökken. Megközelítőleg ilyen