118850. lajstromszámú szabadalom • Elektronsokszorozó készülék

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍR AS 118850. SZÁM. Vll/d/j. OSZTÁLY. — R. 6947. ALAPSZÁM. Elektronsokszorozó készülék. Radio Corporation of America cég, New-York-ban, mint Morton George A., Haddon Heights, N. J.-i lakos és Flory JLeslie E., Oaklyn, N. J.-i lakos jogutódja. A bejelentés napja 1936. évi március hó 20-ika. A. E. A.-beli elsőbbsége 1935. évi március hó 30-ika. A találmány olyan elektronsokszorozó készülék, amelyben pl. izzókatódából vagy fénynek kitett fényérzékeny felületről kisugárzott primér elektronáramot 5 a szekundér elektronemisszió jelenségének felhasználásával erősítjük fel. Ha valamely elektródát elektronbombázásnak vetünk alá, az szekundér elektronokat sugároz ki. A szekundér és 10 primér elektronok számaránya részben a bombázott felület jellegétől, valamint a felület és az elektronforrás közötti feszültségkülönbségtől függ. Ez az arány az egységnél sokkal nagyobb lehet. Pél-15 dául az olyan arányt, amelynél 1 felütődő elektronra 5 vagy több szekundér elektron jut, ismert módon kezelt és 300—400 volt feszültség mellett kisülésnek alávetett fémes felületekkel könnyen 20 elérhetjük. Ha mármost a szekundér elektronáram kellő sebességgel további, megfelelően kezelt felületü elektródához ütközik, a második sokszorozóelektróda kibocsáj-25 totta szekundér elektronok és az ahhoz ütköző elektronok számaránya az egységnél ismét nagyobb lehet. Így tehát (n)-számú, kaszkadkapcsolású sokszorozó elektródával az eredeti vagy primér elek-30 tronáramnak pl. olyan erősítését érhetjük el, amely az elektródánkénti erősítés (n)-edik hatványával egyenlő. Ilyen módon egyetlen készülékben milliószoros erősítés is elérhető. 35 Az olyan ismert készülékek, amelyek az erősítéshez a szekundér emisszió jelenségét használták fel, főleg a szekundér elektronáramok tökéletlen és bizonytalan vezérlése és felhasználása miatt, nem voltak megbízhatók és hatásosak. Pl. egyik 40 ismert készülék úgy működik, hogy az elektrongyorsításra, valamint a primér és szekundér elektronok pályáinak megszabására ugyanazokat az elektrosztatikus mezőket használja fel. Azt talál- 45 tuk, hogy ilyenfajta csőben általában igen nehéz az elektronpályákat úgy vezérelni, hogy a tetszésszerinti forrásból jövő valamennyi elektron a kívánt felülethez ütközzék. 60 Az ilyenfajta ismert elektronsokszorozók további hátránya az, hogy a mezőnek a szekundér elektronokat vonzó, valamennyi sokszorozóelektróda közelében szükségképen gyengének kell lennie. 55 A gyenge mező következtében lehetetlen ezekből az elektródákból erős áramokat kihozni. Ezt a hátrányt a sorban következő elektróda feszültségének növelésével igyekeztek kiküszöbölni, hogy így a 60 gyorsítómezőt az előző sokszorozóelektróda közelében erősítsék; ez a módszer azonban általában az erősítés csökkenését okozza, minthogy a primér elektronok egy része, amely rendszerint a legköze- 65 lebbi sokszorozóelektródához ütköznék, ezt elkerülve a további elektródák egyikéhez ütközik. Ennek következtében, az áramnak a tértöltés okozta korlátai folytán, lehetetlen a bemenőgerjesztés vagy 70 a primér elektronforrásból kiinduló áram és a kimenőáram között lineáris össze-