118845. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vegyi reakciók elvégzéséhez való katalizátorok előállítására és alkalmazására, különösen gáznemű olefines szénhidrogének polimerizálásánál

A katalizátorokat felhasználhatjuk szub­sztituált ciklusos vegyületeknek, nevezete­sen fenoloknak, amineknek stb. olefinek­kel (vagy deliidráláskor olefineket szol-5 gálíató vegyületekkel) való alkilezésére is. Fenolok alkilezésével azok gátlóereje gyak­ran lényegesen növekszik, míg vízben való oldhatósága általában csökken, úgyhogy kevesebb valószínűsége van annak, hogy 10 azok a benzinekből nedvességgel való esetleges érintkezés folytán a kezelés vagy tárolás alatt eltávozhassanak. A leírt típusú katalizátorokat még sok különböző kondenzációs reakciónál is i'el-15 használhatjuk, amelyekben akár hasonló, akár nem hasonló típusú molekulákvesz­nek részt. Például alkalmazhatók konden­zációs termékek előállítására, fenolok és aldehidek vagy fenolok és ketonok egy-20 másra való behatása útján. A katalizáto­rokat keton és aldehid kondenzációknál is jó hatással felhasználhatjuk. A leírt típusú katalizátorok felhasználá­sával halogénsavak és olefinek közvetlen 25 addíció ja útján kapott vegyületekben szo­katlanul nagy hozamot érhetünk cl. A szilárd íoszforsav-kalalizátorok izome­rizálási reakcióknál szintén hatékonyak. Például különböző i'enólélerck a megfelelő 30 alkilezett fenolokká izomerizálhatók. Az izomerizálás másik példája, amelyben ole­fincs szénhidrogének vesznek részt, izopro­pil-mclilénnek Irimetil-elilénné váló átala­kulása. 35 A leírt típusú katalizátor más alkalma­zása savesztereknek olefinekből és alifás karboxilsavakból való előállítása. A leírt típusú katalizátorok alifás liid­roxivegyüleleken végzett különböző típusú 40 clehidrálási reakciókhoz is halékoiivan fel­használhatók. Például etilénglikolből dió­séin! állíthatunk elő. ha kontaktanyagn ként ilyen katalizátort alkalmazunk. Etil­alkoholt etiléngőz előállítása céljából de­hidratálhatunk, viszont etilént etilalkohollá hidratálhatunk, ha az etilénnel együtt aránylag nagy feleslegben gőzt alkalma­zunk. A leírt jellegű katalizátor különleges és 50 fontos alkalmazása krakkóit benzingőzök kezelésére vonatkozik. Ha a kezelőtornyok töltőanyagaként megfelelően elkészíteti és osztályozott foszforsav-adszorbens-szemcsé­ket alkalmazunk, a krakkolólelepek írak-Bf> cionálóberendezéseinél szokásos hőmérsék­leteken és nyomásokon, pl. 93—210 C° hőmérsékleten és 5—20 atm. nyomáson, akkor c gőz-gáz keverékek olefines alkotó­részei egy vagy több fokozatban szelek­live polimerizálhatok úgy, hogy azok a 60 <:gum»-képző olefinek, amelyek a teleplKÍl származó benzinben különben jelen volnának, magas forrpontú anyagokká ala­kulnak ál. amelyek az utolsó írakcionáló­i'okozalban a fenéken mint visszafolyási 65 maradék (botlom reíluxi visszamaradnak, míg a jelenlévő, rendes körülmények kö­zött gáznemű monooleíinek bizonyos menv­nyiségben polimerizálódnak és kiválóan kopogásmentes tulajdonságú benzin-forr- 70 ponlkörzetű folyadékokat szolgál tatnak, úgyhogy a krakkolási folyamatból szár­mazó benzinnek mind a hozama, mind a minősége megjavul. A leírt szilárd íoszfor­sav-kalalizátorokra jellemző az. hogy oxi- 75 dálódásra és kéneződésre igen kis hajla­muk van. ami csak kis mennyiségű érté­kes anyag elhasználódását eredményezi. A foszforsav és az adszorbens aránya bármi­lyen kívánt körzeten beiül változtatható, 80 tekintettel arra, hogy a krakkolólelep üze­ménél keletkező gázok és gőzök különböző keverékeinél többé vagy kevésbé messze­menő polimerizálási és esetleg alkilezési reakciókra van szükség. 85 Az előző példaképem reakciókat, ame­lyeknél a leírt jellegű szilárd foszforsav­katalizátorok alkalmazhatók, csak részlete­sebi) ismertetés céljából soroltuk fel, azon­ban megjegyezzük, hogy számos másfajta 90 reakciót is felsorolhatnánk és a találmányt az említett különleges cselekre nem kí­vánjuk korlátozni. Gáznemű olefineknek a leírt jellegű ka­talizátorokkal való polimerizálása külön- 95 bözőképen kominált idő-, hőfok- és nyo­másviszonyok között eszközölhető, bár adott tiszta olefinnél vagy az o'lajkrakko­lási telepekből származó gázokban elő­forduló olefinek adoLt keverékénél a le,g- 100 jobb eredmények bizonyos meghatározott viszonyok közölt érhetők el. A találmány szerinti katalizátor különös jellegzetessége; az, hogy a polimerizáló kezelések egészen 230 C»-ig terjedő - hőmérsékleteken és 10 105 atmoszféra többszöröséig terjedő nyomá­sokon foganatosíthatók lúlpolimerizálás ve­szélye nélkül, ami különben beiizinforr­pontú folyadékok helyett nehéz kátrány­szeríi polimerek képződését vonná maga lto után. Az a körülmény, hogy a leírt jellegű katalizátorok hatóképessége csökken, ha azokat gáznemű olefinek polimerizálására használjuk fel, részben annak tulajdonít- 115 haló. hogy a foszforsav, amelynek akkor van optimális polimerizáló hatása, ha azon

Next

/
Thumbnails
Contents