118788. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőmérsékleti változásokkal szemben rendkívül állékony magnezittéglák előállítására
sal szembeni, fokozott állékonyságot az ismert eljárásnál csak akkor érjük el, ha timföldtartalmú anyagnak aránylag nagy adalékát keverjük hozzá; ezzel azonban 5 a magnezittégláknak más fontos tulajdonsága, főleg a salak behatásával szembeni állékonysága tetemesen csökken. A találmány azon a megismerésen alapszik, hogy a 699598. számú francia szaba-10 dalmi leírástól merőben eltérő szemcseösszetétel a hőmérsékletváltozásokkal szembeni állékonyságot meglepő módon fokozza és hogy a találmany szerinti szemcseösszetételnél oly csekély timföld-, 15 illetve nehezen ömledő agyagadalékra van szükség, mely a tégla salakállékonyság'áL egyáltalában nem csökkenti a közönséges magnezittégla salakállékonyságához képest. 20 A szemcsenagyság megválasztásának főszabálya, hogy az őrlőberendezésből jövő őrleményben a kb. 100 u alatti és a kb. 1000 [A fölötti szemcsék mennyiségét adalékokkal vagy előkészítés útján, tete-25 mesen növeljük. Ez úgy történik, hogy a malomból kikerülő őrleményhez még finom és durva szemcséket adunk vagy pedig abból a középső nagyságú szemcséket ismert módon elvonjuk. A hozzá-30 adandó timföldnek mennyisége előnyösen 2—6%, klg 03 -ra számítva, szemcsenagysága pedig 0—100 [a. Az őrleményben előforduló, különböző szemcsefrakciók mennyisége, bizonyos ha-35 tárok között, az őrlőberendezés és a magnezit minémüségéhez képest, változik. A mennyiségi határok normális őrlésnél a 100 [A alatti frakciónál kb. 12—25%, a 100—1000 [A közötti frakciónál 40—80% 40 és az 1000 [A fölötti frakciónál 10;—30% között változnak. A találmány egyik megvalósítási módjánál a finom és durva frakciót a közepes frakcióhoz viszonyítva annyira növeljük, hogy a finom frakció 45 mennyisége 20—40%, a közepes frakció 15—25% és a durva frakció 35—65% között fekszik. A találmány célszerű megoldási módjánál a durva, közepes és finom frakció 50 határán fekvő szemcséket kifajtázzuk és eltávolítjuk úgy, hogy a kész adagban az egyik frakció legnagyobb szemcséje és az utána következő nagvobbszemcséjű frakció legkisebb szemcséje átmérői kö-55 zötti különbség legalább 100 [a. Az átmérők közötti különbség célszerűen 400— 1000 p.. Ha a kifajtázással a végső határig, azaz 1000 [A-ig megyünk, akkor az egész középnagyságú szemcse kiesik. 1. Az őrlőberendezésből kikerülő 100 súlyrész 0—3000 JA nagyságrendű szemcsékből álló őrleményhez 50 s.-r. finomlisztet (0—100 JA) és 100 s.-r. durvaszemcsét (800—3000 (A), azonkívül 2—6% tim- 65 földet (célszerűen 0—100 JA) hozzákeverünk, majd a keveréket, víz és esetleg más szerves vagy szervetlen kötőanyag hozzáadása után, 200^—1000 kg/cm2 nyomással megformázzuk, az alakdarabokat 70 szárítjuk és 1400—1600° közötti hőmérsékleten égetjük. Bár tiszta timföld (korund) alkalmazása az előnyösebb, használhatunk helyette 2—6%-os timföldtartalomnak megfelelő mennyiségű tim- 75 földtartalmú anyagot, pl. bauxitét, célszerűen szilíciumban szegény samottot, nehezen ömledő agyagot és másefféle anyagot is használhatunk. Az említett anyagok helyett aluminiumport is ada- 80 goihatunk a keverékhez oly mennyiségben, mely égetéskor a fenti timföldtartalmat kiadja. 2. A rendelkezésre álló 0—4000 JA nagyságrendű szemcsékből álló őrleményt há- 85 rom frakcióra bontjuk, melyeknek szemcséi megközelítőleg a következő nagyságrendhatárok közé esnek: 0—100 JA, 100— 1250 (A és 1250—4000 JA. Ezekből a frakciókból a sajtolandó anyagot úgy kever- 90 jük össze, hogy a finom szemcsék mennyisége a közepes- és durvaszemcsék mennyiségéhez képest úgy viszonylik, mint 30: 20: 50-hez. Ezek az arányszámok középértékek és föl- vagy lefelé, egy har- 95 maddal, ingadozhatnak. A további feldolgozás a fent megadott módon megy végbe. 3. Az őrleményt három frakcióra bontjuk, melyeknek nagyságrendje: 0—150 JA, 100 150—1000 (A és 1000—4000 (A. A középső frakcióból a 150—500 JA, a durva frakcióból az 1000—1500 JA közti szemcséket kiválasztjuk és a maradékot az 1. példa nyomán ismertetett módon dolgozzuk fel 105 tovább. Azt találtuk, hogy a szemcsenagyság kellő megválasztásával és megfelelő timföldadalékkal, még a hidegen kötött, nem égetett magnezittégláknak hőmérséklet- 110 változásokkal szembeni állékonysága is tetemesen fokozható, tekintet nélkül arra, hogy a hidegenkötő anyag szerves anyag, pl. lenolaj, cellulóz-szennylúg, vagy pedig szervetlen kötőanyag, mint pl. vízüveg, 115 klórmagnézia, portlandcement, ömledékcement stb.
