118767. lajstromszámú szabadalom • Villamos szigetelő az állandó kisülések és kisugárzások megszüntetésére és eljárás ilyen szigetelők előállítására

érintkező (azzal azonos potenciálon lévő) részei és peremei között nagy feszültségesés jön létre, úgyhogy — megfelelő méretezés esetén — a feszültségkülönbség 5 a bevonat egyes pontjai és a fegyverzet felületének ezekhez legközelebb eső pontjai között mindenkor a levegő ionizációs feszültsége alatt marad, tehát kisülések nem lépnek fel. De nem állhat elő kisülést 10 okozó feszültségkülönbség a szénbevonat peremei és a szigetelő között sem, mert a fegyverzetről a szénbevonatra átvitt feszültség a bevonat menti nagy feszültségesés folytán a bevonat peremei felé 15 fokozatosan csökken. A szénbevonatnak az ismert fémbevonattal szembeni előnye elsősorban ebben a körülményben rejlik, mert — amint a bevezetésben már kifejtettük — gyakor-20 latilag a fegyverzet potenciálján lévő fémbevonat és a kb. 0 potenciálon lévő szigetelő között olyan nagy feszültségkülönbség áll fenn, hogy a kettő érint, kezési helyein, azaz a fémbevonat pere-25 mein kisülések lépnek fel. A fémbevonat alkalmazása tulajdonképen csak azt eredményezi, hogy a kisülések, amelyek — fémbevonat alkalmazása nélkül — a szigetelő és a fegyverzet érintkezési helvé-30 nek körzetében lépnének fel, a fémbevonat peremei felé eltolódnak. A szénbevonatnak a fémbevonattal szembeni egyéb előnyei közül felemlítendő, hogy a szén az atmoszférában előforduló összes 35 vegyi behatásoknak ellenáll, továbbá a szén hőtágulási együtthatója a szigetelők anyagának (porcellánnak) hasonló együtthatójával megegyezik, azonkívül a szénbevonat az alább leírandó módon a 40 szigetelőkre könnyen felvihető és ott biztosan köt, úgyhogy mechanikai igénybevételeknek is nagy mértékben ellenáll. Mindezek az előnyök a fémbevonatnál nem forognak fenn. 45 A találmány szerinti szigetelőnél a szénbevonat szélességét és vastagságát az üzemi körülményeknek, elsősorban az áramvezető továbbította feszültségnek megfelelően választjuk meg. A szénréteg 50 vastagsága lehet végig egyforma, azonban különösen nagyfeszültségeknél előnyös, ha a szénbevonat a peremei felé elvékonyodik, hogy keresztmetszeti ellenállása ; a peremek felé fokozatosan növekedjék; 55 ezzel járulékosan biztosíthatjuk, hogy a bevonat peremeinél a bevonat és a szigetelő közötti feszültségkülönbség mindenkor az ionizációs határ alatt marad. A szénréteg felvitele a találmány értelmében többféleképen történhetik. go Egyik célszerű eljárás szerint a felvitelt szenet leadó lánggal, pl. autogénacetilénes vagy más szénhidrogénes lánggal eszközöljük úgy, hogy a lánggal a szigetelő bevonandó felületét annyira fel- 65 hevítjük, hogy a lángból kiváló szén a szigetelő fedőrétegére ráég, illetőleg abba bediffundál és beleég. A hőkezelés folyamán esetleg lerakodó kormot el kell távolítani, mert egyrészt ellenállása kicsi, 70 másrészt nem tapadó bevonatot ad. A karbonizáló folyamatot elősegíthetjük úgy, hogy a bevonandó helyet olyan anyagokkal kenjük be, amelyek a szén kiválását, illetőleg a szigetelőre való le- 75 rakodását vagy annak anyagába való bediffundálását elősegítik. Ilyen anyagok pl. a fémoxidok, mint alumíniumoxid, vasoxid stb. Más célszerű eljárás szerint a szigetelő 80 bevonandó helyét a hőkezelés előtt olyan szerves vagy szervetlen széntartalmú vegyületekkel vagy e vegyületeknek és zománcnak keverékével kenjük be, vagy itatjuk, amelyek ezt az eljárási mozza- 85 natot követő hőkezelés folyamán széntartalmukat a szigetelő bevonandó felületének leadják, mikor is a kiváló szén a felületre ráég, illetőleg abba belediffundál és beleég. Ilyen anyagok pl. gyanták, 90 olajok, grafit stb. A leírt kétfajta eljárást kombinálhatjuk is, azaz a karbonizáló lángot a szenet leadó vegyületekkel együtt alkalmazhatjuk, amely esetben a láng egyúttal a 95 hőkezelést is végzi. A fenti eljárásoknál alkalmazhatók olyan anyagok is, amelyekből a hőkezelés folyamán a szénnel együtt vagy a szén nélkül más vezetőanyagok is kiválnak 100 (pl. szelén, arzén stb.) . Ugyanezek az eljárási módozatok alkalmazhatók a még nem égetett nyers szigetelőkre is úgy, hogy a szén kiválása az égetéssel egyidejűleg történjék. íoc A hőkezelést nemcsak lánggal végezhetjük, — amint fent leírtuk — hanem tetszésszerinti más módon is, pl. kemencében vagy villamos úton (ívvel, ellenálláshevítéssel stb.). j ic A fenti eljárások akár még nem égetett (nyers) akár készreégetett, de zománcozatlan, akár pedig készreégetett és teljesen vagy a bevonandó helyek kivételével zománcozott szigetelőkre alkalmazhatók. Hí