118747. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alakított tárgyak előállítására impregnált rostanyagmasszákból

nyomással a találmány /szerinti előállításánál ikülönö&en lényegesnek bizonyult továbbá olyan rostanyagok alkalmzaása, melyeket a rostok rugalmasságának, kép-5 lékenységének és szívóképességének fokozására előzetes mechanikai, illetőleg vegyi feldolgozásnak vetettünk alá. Ilyen előzetesen kezelt rostok alkalmazásánál az impregnált rostanyagmasszákból, kü-10 lönösen az impregnált szalagokból, lemezekből stb. a fellépő anyageltolódás következményeképen sikerül tetszés szerinti alakított tárgyakat előállítani, így vékony faluakat is, mint amilyenek vékony 15 falu és magas, varrat nélküli edények vagy üreges testek stb., melyek rendkívül nagy rugalmasságúak és szilárdságúak. Ez aa előállítási eljárás emellett anyagban és súlyban jelentékeny meg-20 takarítást jelent. A használatos, rétegezett rostmasszák alkalmazásánál ilyen termékeket nem lehet hasonlóan kedvező tulajdonságokkal elérni. Figyelembe veendő az/is, hogy, a találmány értelmé-25 ben feldolgozott masszák a sajtoló nyomás hatása alatt bekövetkező erőteljes anyageltolódásokat ,nem csak a nyomás irányában, hanem az;

ellenkező irányban is a rostkötésnek és a rostok és a kötő-30 anyag közötti összefüggésnek megszüntetése nélkül 'kibírják, ami az teddig papírból vagy szövetből készült használatos réteges testeknél nincs így. Ezeknek a találmány szerintiekkel ellentétben nincs 35 különösebb képlékenységük vagy nyujthatóságuk és ezért az ismert anyagokat nem. lehet a fémbádcg feldolgozásánál szokásos nyomó vagy húzó folyamatoknak 1

alávetni. A találmány szerinti el-40 .járással a legbonyolultabb alakú sajtolt testeket is előállíthatjuk. Emellett ezeknek az eddigiekkel szemben összehasonlíthatatlanul nagyobb a szilárdságúik és pedig ez;

a szilárdság akkora, mint 45 amekkorát eddig csak a legértékesebb, szövetrétegekből alkotott, sima végtermékek alakjában előállított testeknél, mint lemezeknél, tekercselt csöveknél, hengereknél stb. mint csúcsértéket tapasztal-50 tak. Ha a rostanyagot mindenekelőtt szalagok, bundák, lemezek, i tömbök stb. alakjába akarjuk hozni, akkor a fentemlített előzetes feldolgozást az ilyen alakba való 55 hozatal, i vagyis a rostoknak a rostkötéssé való ^ egyesítése előtt, közben vagy után végezhetjük el. Ez esetben a rostanyagok impregnűlását célszerűen a rostkötéssé, vagyis lemezekké, szalagokká stb. való átvitel után végezzük. 60 A szóbanforgó előzetes feldolgozás, melynek célja a rostok rugalmasságának, képlékenységének és szívóképességének fokozása, rendszerint részben vagy teljesen a rostok vázának feltárásával és 65 amennyire ez a felhasznált rostfajtánál lehetséges, esetleg a megmaradó rostanyagnak alakváltozás útján töiiénő szilárdításával is jár. Természetes, hogy ezt az előzetes kezelést úgy kell keresz- 70 tülvinni, hogy a vázanyag feltárásánál annak mechanikai szilárdsága lényegesen ne csökkenjen. Az előzetes feldolgozás emellett még azt a különös előnyt is nyújtja, hogy a kötőanyag az impregná- 75 lásnál a rost vázanyagával rendkívül bensőségesen köthet le, oly módon, hogy kötőanyagfelesleg elkerülése mellett a rostokat és a kötőanyagot még nagy sajtoló nyomások sem választhatják el egy- 80 mástól. Az előzetes feldolgozással egyúttal különleges kémiai ellenállóképességet is érhetünk el, így pl. savakkal vagy lúgokkal szemben, aszerint, hogy a rostoknak előzetes feldolgozásához milyen 85 szereket használunk. Míg a rost vasanyagának az előzetes feldolgozás folyamán létesített alakváltozásával a massza ellenállóképessége a sa;i tolásnál fellépő mechanikai ígénybevéte- 90 lekkel szemben fokozódik, addig a vostkötés előállítási módja különös jelentőségű jól nyújtható anyag létesítése szempontjából, mely a kötőanyaggal való telítés következtében bőrhöz hasonló rugalmassá- 95 giöt kap. Emellett figyelembe kell venni azt, hogy ezzel az impregnálással az egyes rostrészecskék vázanyagában duzzadási jelenségeket hozhatunk létre és így valamely eredetileg laza rostkötést tömörebb 100 és azonnal az impregnálás után már nedves állapotban is rendkívül szilárd roststrukturává alakíthatunk át, mely a rostanyagtestnek a sajtolási munka számára már előzetesen adott tulajdoniságokat még 105 járulékosan fokozza. Az eljáráshoz elvileg minden elképzelhető rostfajta alkalmas, még pedig mind állati, mind növényi eredetű rostok, melyekből a mindenkor felhasznált rostfaj- L10 tát a követett célnak megfelelően választhatjuk ki. A különböző rostfajtákat egymással keverten vagy egymás mellett is alkalmazhatjuk és pedig esetleg ásványi rostokkal, mesterséges rostokkal és más- 115 eleiekkel együtt. A mindenkor kiválasztott