118734. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fém szakítószilárdságának fokozására és eszerint előllított összetett test

MAGYAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118734. SZÁM. VII d. (VII e., XVI c.) OSZTÁLY. — /'. 8770. ALAPSZÁM. Eljárás fém szakítószilárdságának fokozására és eszerint előállított összetett test N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég' Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1936. évi május hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi június hó 3-ika. Erős hőigénybevételeknek kitett fémtár­gyakban, ha szabadon nem tágulhatnak, plasztikus alakváltozások és feszültségek lépnek fel, melyeknek sokszor az a követ-5 kezményük, hogy a fémben, főleg a kris­tályhalárokon, repedések keletkeznek. Ezeknek az anyagot gyengítő és a fémtár­gyat néha hasznavehetetlenné levő repedé­seknek keletkezését pl. különböző tágulási 10 együtthatójú fémekből összetett testeknél figyelhetjük meg. Ily összetett test pl. a röntgencső anó­dája, melynek a hőt elvezető hordozó­szerve és oly felületi része van, melyre a 15 katódasugarak csapódnak. A felületi rész leginkább magasolvadáspontú fémből, pl. wolframból, a hordozószerv pedig jó hő­vezetőképességű fémből, pl. rézből van. A röntgencsövek üzeme közben a felületi 20 részen jelentékeny hőmennyiség fejlődik, ami az anóda hőmérsékletét fokozza. A két fém eltérő tágulása következtében a rézkristályok egymástól sokszor teljesen vagy részben elszakadnak. Ennek az a 25 hátránya, hogy a réztest hővezetése csök­ken. Kísérletek történtek e hátrány kiküszö­bölésére akként, hogy a rézben kereszt­vagy gyűrűalakú drótokat vagy pallókat 30 rendeztek el, vagy pedig a réz és wolfram között más anyagból való átmeneti réte­get alkalmaztak. A találmány oly eljárás, mellyel a fém szakítószilárdságát fokozzuk, illetve folyás-35 határát emeljük és mely a repedésképző­dés elkerülésére való eddig ismert eljá­rásoknál alkalmasabb. A találmány sze­rint a fémbe a főfémnél szilárdabb fém­ből való, fínomrostozatú, térbeli alakza­tot bordázatszerűen kebelezünk be. Leg- 40 jobban alkalmasak ehhez olyan fémek, melyeknek tágulási együtthatója kisebb, mint a főfémé és előnyösen oly fémet al­kalmazunk, melyet a főiem nem old. A rostok oldódása a főiemben ugyanis észre- 45 vehető befolyással van a villamos és hő­lani tulajdonságokra. Az alakzat térfogata tág határok között ingadozhat. Célszerűen nem kevesebb, mint a tesL térfogatának 3°/o-a és nem több, mint ennek 50°/o-a, 50 rostjainak keresztmetszete pedig 0.1 mm2 vagy kevesebb. A test térfogatának ebben a tekintetben csak ama fémrész térfogata számít, melyben szövedék van. A bordázatszerű alakzat a fémkristályo- 55 kat egymáshoz kapcsolja és ezek maguk­ban véve is ellentállóképesebbé válnak. Az anyag hő- és villamos vezetőképessége el­lenben gyakorlatilag nem változik. Ez előny oly adalékok alkalmazásával szem- 60 ben, melyek ötvözeteket vagy keverékeket alkotnak, mert ezek a fém mechanikai tulajdonságait ugyan javíthatják, a vezető- 1 képességet azonban rendszerint csökkentik. Az eljárást nemcsak oly testekhez alkal- 65 mazhatjuk, melyek színrézből vagy szín­ezüstből vannak, hanem a találmány sze­rint oly ötvözeteket is kezelhetünk, mint a sárgaréz és a «fém» elnevezés ezeket is felöleli. 70 A találmány szerint különböző hőtágu­lású két fémből összetett testnek nagyobb tágulási együtthatójú fémébe vagy ennek a másik fémmel határos részébe kisebb

Next

/
Thumbnails
Contents