118731. lajstromszámú szabadalom • Megfigyelő szerkezet tárgyaknak, repülőgépről meghatározott pontra irányított leejtéséhez

1—2. ábra a készülék egy-egy hosszmetszetét tünteti fel; a 3. ábra a tükör keresztmetszetéi, a 4. ábra a látcső és skálája nézetét mu-5 tatja be, a 4a. ábra pedig egy lálcső-skálát szemléltet. A műszer főalkatrésze az (1) tükör, mely a repülőgép alatti terep képét a (2) lát-10 csőbe velíli. Az (1) tükörnek a haladás irányában való lengését, valamint oldalirányú billenését a felülről nézve keresztalakú (3) tartó teszi lehetővé. Evégből az (1) tükör (3) tartójának egyik szára mentén (4—4) 15 csuklósan van csapágyazva, a (3) tartó másik szára mentén pedig, az (5) géptestbe, ugyancsak (6—6) csuklósan van beépítve. A tükröt a kétoldalt ráerősített (7— 7) nyúlványai a gép bármilyen értelmű el-20 mozdulásakor is egyensúlyi, azaz abban a helyeiében tartják, amilyet a gép vízszintes állapotában a készülék felszerelésekor elfoglalt. Igy a tükör a két (4—4), (6—6) csuklós tengellyel azonos értelmű (8) haj-25 szálkeresztje segélyével bármilyen tárgy helye az (1) tükörre irányított (2) távcsővel, a gép oldallengése esetén is, pontosan a haladási irány függőleges vetületében szemlélhető. Ha most gépünket úgy vezet-30 jük, hogy a kiszemelt cél képe a (8) hajszálkereszt függőleges szálán maradjon, úgy a haladás iránya a célponton átmenő geometriai helyévé lesz mindazon találatoknak, miket a célra gépünkből egymás-35 után ejthetünk. A készülék további kialakítása tehát arra való, hogy az ilyenformán eszközölhető ejtéssorozalból a célpontba szánt ejtés időpontját a lehető legkisebb eltolódással láthassuk meg. Az (11 í0 tükör evégből hengeres végződésű és az (5) géptest fölé kiemelkedő (9) nyúlványnyal van összeillesztve. E (9) nyúlvány a (3) tükör kerethez (10) csappal van erősítve és a (11) csukló útján az (1) tükör-45 rcl oly kapcsolódást létesít, melynélfogva a (9) nyúlványra ható szélnyomás esetében az Cl) tükör a gép haladási irányában működő szélnyomásnál a (9) nyúlvánnyal ellentétes, oldalirányú szélnél viszont a 50 (9) nyúlvánnyal azonos értelemben kibillen. így a különböző irányú és erősségű légáramlatoknál egy és ugyanazon helyről figyelt céltárgy az (1) tükörből, a rögzített látcsővel szemlélve, a tükrök visszaverő-55 dési (refraktios) törvénye értelmében a (12) szemlencse (okulár) más és más pontján fog mutatkozni. Fordítva, ha ugyanazt a célpontot a különböző légáramlatoktól elhajiított (1) tükör révén a (12) szemlencse (8) hajszálkeresztjének középpont- 60 jában keressük, akkor azt csak a céltárgy és a gép közti különböző vízszintes távolságoknál fogjuk ott láthatni. Legnagyobb méretű lesz az (1) tükör elhajlása a gép haladási irányára merőleges sé—6) 65 tengelye körül. Mivel pedig a gép haladásával egyértelmű légáram s a gép sebessége azonos, az (1) tükör ez elmozdulása egyben a gép haladási sebességének mértéke is. Egy mozgásban lévő helyről elej- 70 tett tárgy kezdősebessége és irányvektora a mozgó gép haladó és a szabadoneső test gravitációs gyorsulásából adódó sebességek geometriai összege, természetes tehát, hogy a kitűzött pontra ejtés pillanatát, 75 helyesebben a célpontnak az elejtés helyétől vízszintesben mért elősietését az elbillentett (1) tükörben látható helye, azaz a (1) tükör elfordulási szöge szabja meg. Egy — a függőlegestől eltérő erőkompo- 80 nenssel módosított — szabadesés pályája azonban parabola; a kiindulási sebesség iránya annak csak egy érintőjét rögzíti és pedig a kezdő sebesség irányának az ejtési görbe vízszintes vetületével való met- 85 szése annál távolabb esik a beesési ponttól, minél magasabbról történik az ejtés a találandó lárgylioz viszonyítva. Láthatjuk ebből, hogy az (1) tükörnek vetített célpontot a gép ugyanazon sebességénél, 90 de különböző magasságánál más és más szög alatt kell látnunk, ha azt mindenkor az esés talppontjába irányítottuk. A találmány további szerkezeti része a figyelő (2) látcső és ennek kiviteli alakja, 95 mely egyben a célnak és az ejtés pillanatának a gép különböző magassági szintjén való meghatározására is való. Legegyszerűbb megoldás ez esetre, ha a (2) látcső álló (8) jelzőszálát egyben 100 (13) skálának alakítjuk ki s ezt a különböző repülési magasságokból azonos sebességgel eszközölt célpont megfigyelésekre kalibráljuk (4a. ábra) vagy koncentrikus körökkel készített beosztást is hasz- 105 nálhatunk. Az ilyetén kiképzett műszeren a gép haladási iránya függélyes síkjába beállított célpontot akkor tekinthetjük a gépből ejtett tárgy röppályája talppontjában levőnek, ha a (12) szemlencsén lát- 110 ható célkőp a repülés magasságának megfelelő skálavönalat elérte, amit a gép magassági műszerén leolvasott magasságot ismerve, már előre figyelhetünk. Egy másik kiviteli alak az ejtés pillana- 115 tának meghatározására az, hogy a (2) látcsövet hossztengelyére merőlegesen az (1) tükörnek a gép haladási irányára merőle-