118707. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső

eloszlásának megfelelő vezérlőmezőt szer­kezeti elrendezéssel is létesíthetünk, ami­dőn pl. a lassú elektronok oldala felé az anódmező mind erősebb áthatású, pl. 5 azzal, hogy a rácsnyílások a rajzolt pél­dákban balról jobbra mind nagyobbá válnak, vagy pedig, amint ez a 6. ábrán is látható, az anód a rácshoz képest ferde helyzetű, vagy pedig azzal, hogy be-10 épített segédelektródákkal (pl. segéd­rácsokkal) a mezőt az elektronok sebes­ségelosztásának megfelelő, kívánt érte­lemben torzítjuk. A meredekség növelésére a bevezetés-15 ben említett második lehetőség szerint valamennyi elektront egyenletes sebes­ségre hozzuk, mielőtt azok az egyenletes mezőt érik. Az eljárás foganatosítására alkalmas berendezés példáját a 7. ábra Su mutatja. A (Px ) és (P2 ) lemezek közötti villamos mezővel az elektronsebességnek megfelelően szétbontott elektronsugár, az (Eg ) feszültségforrásból egyenletes elő­feszültséggel táplált (G) vezérlőrácson 25 való áthaladása előtt, pl. az (Aj) segéd­anódán megy át, amely a 4. vagy 5. áb­rán feltüntetett rácsoknak megfelelő szer­kezetű lehet. Ez a segédanóda azonban a fentebb ismertetett elrendezésekkel 30 ellentétben, balról jobbfelé pozitívabb. Az anóda nyílásain az elektronok egy része áthatol a legközelebbi (G) rácshoz. Emellett a rácson pl. (c)-nél a leggyor­sabb, (d)-nél pedig a lassú elektronok 35 hatolnak át. Az (Ax ) segédanód pozitív feszültsége folytán az elektronok pótló­lag gyorsulnak, mimellett az anód mező­eloszlása az eredetileg lassú elektronokat nagyobb mértékben gyorsítja, mint az 40 eredetileg gyorsakat. A segédanóda mező­eloszlásának olyannak kell lennie, hogy abból valamennyi elektron egyenlő sebes­séggel lépjen ki és így a (G) vezérlőrácsot is egyenlő sebességgel érje. A meredek-45 ség növekedése nyilvánvaló. Az elektron­sebességeknek megfelelő mezőelosztásnak fentmegadott különböző lehetőségei eb­ben az esetben értelemszerűen alkalmaz­hatók. 50 A találmánynak eddig megadott pél­dáiban az elektronok térbeli elosztására villamos mezőket használtunk. Az elek­tronoknak sebességük szerinti ily elren­dezését természetesen ismert módon, 55 mágneses mezővel is végezhetjük. En­nek példáját vázlatosan a 8. ábra szem­lélteti. A központos elrendezésű (K) ka­tódát hasított (ax ) segédanóda veszi kö­rül. Az árammal átjárt (Sp ) tekercs bel­sejében mágneses mezőt létesít, amely az 60 (a!) anód hasítékából kilépő elektronokat a rajzolt pályák szerint eltéríti és a (G) rácson át az (A) anódához vezeti. A lassú elektronok a belső, a gyors elektronok pedig a külső pályákon haladnak. A (G) 65 rácson az (eg ) áramforrásból vett feszült­ség eloszlása olyan, amely kifelé mind nagyobb fékező hatást fejt ki. A hatás nyilván ugyanolyan, mint az előbb ismer­tetett, midőn a különböző sebességű elek- 70 tronoíc az elektronsebességnek megfelelő vezérlőmezőbe ütköznek. Az elektronok­nak sebességük szerinti mágneses rende­zése valamennyi fentmegadott példában is alkalmazható. 75 Az előbb már megemlítettük, hogy a találmány szerinti eljárás további rácsok, mint pl. tértöltő-, ernyő-, védőháló-, le­fogó- és vezérlőrácsok alkalmazását is megengedi. A fűtőfeszültség esésének el- 80 maradása végett közvetve fűtött kató­dák különösen előnyösen használhatók. A cső katódájának jobb kihasználha­tása végett ajánlatos több rendszernek közös katóda körüli elrendezése. 85 Az 1. és 2. ábra példáiban feltételez­tük, hogy a vezérlőfeszültség a (G) rácsra hat, amelynek egyidejűleg az elektron­sebességnek megfelelő mezőeloszlása van, illetőleg ilyent létesít. Ezzel ellentétben 90 pl. a katóda közelében oly vezérelektró­dát is elhelyezhetünk, amely az egész elektronsugár sebességét, pl. a gyors és lassú elektronokat egyenletesen vezérli, mielőtt azok a (G) rácsot érik. A vezér- 95 lési viszonyok ez esetben ugyanolyanok, mint a 3. ábrabeli kivitelnél. A csövet úgyis vezérelhetjük, hogy az elektronok térbeli sebességelosztását a (G) rácson, melynek feszültségeioszlása íoo kötött, a vezérlőfeszültségnek a fentemlí­tett elektronoptikára való behatolásával változtatjuk. A fentiekben kifejtettük, hogy a vezér­lés érzékenységének fokozására, azaz a 105 vezérelt elektroncső meredekségének nö­velésére az elektronsugár egyes elektron­jainak sebességeit a vezérlőmezőhöz ké­pest egyenletessé kell tennünk, mimellett vagy az összes elektronokat egyenlő sebes- no ségre kell hoznunk és egyenletes vezérlő­mezővel befolyásolnunk, vagy pedig a vezérlőmezőt kell az elektronsebesség el­osztásának megfelelően úgy kiképeznünk, hogy a különböző sebességű elektronokat 115 megfelelő, különböző vezérlőmezők be­folyásolják. Az eljárás még tovább tökéletesíthető

Next

/
Thumbnails
Contents