118707. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső
eloszlásának megfelelő vezérlőmezőt szerkezeti elrendezéssel is létesíthetünk, amidőn pl. a lassú elektronok oldala felé az anódmező mind erősebb áthatású, pl. 5 azzal, hogy a rácsnyílások a rajzolt példákban balról jobbra mind nagyobbá válnak, vagy pedig, amint ez a 6. ábrán is látható, az anód a rácshoz képest ferde helyzetű, vagy pedig azzal, hogy be-10 épített segédelektródákkal (pl. segédrácsokkal) a mezőt az elektronok sebességelosztásának megfelelő, kívánt értelemben torzítjuk. A meredekség növelésére a bevezetés-15 ben említett második lehetőség szerint valamennyi elektront egyenletes sebességre hozzuk, mielőtt azok az egyenletes mezőt érik. Az eljárás foganatosítására alkalmas berendezés példáját a 7. ábra Su mutatja. A (Px ) és (P2 ) lemezek közötti villamos mezővel az elektronsebességnek megfelelően szétbontott elektronsugár, az (Eg ) feszültségforrásból egyenletes előfeszültséggel táplált (G) vezérlőrácson 25 való áthaladása előtt, pl. az (Aj) segédanódán megy át, amely a 4. vagy 5. ábrán feltüntetett rácsoknak megfelelő szerkezetű lehet. Ez a segédanóda azonban a fentebb ismertetett elrendezésekkel 30 ellentétben, balról jobbfelé pozitívabb. Az anóda nyílásain az elektronok egy része áthatol a legközelebbi (G) rácshoz. Emellett a rácson pl. (c)-nél a leggyorsabb, (d)-nél pedig a lassú elektronok 35 hatolnak át. Az (Ax ) segédanód pozitív feszültsége folytán az elektronok pótlólag gyorsulnak, mimellett az anód mezőeloszlása az eredetileg lassú elektronokat nagyobb mértékben gyorsítja, mint az 40 eredetileg gyorsakat. A segédanóda mezőeloszlásának olyannak kell lennie, hogy abból valamennyi elektron egyenlő sebességgel lépjen ki és így a (G) vezérlőrácsot is egyenlő sebességgel érje. A meredek-45 ség növekedése nyilvánvaló. Az elektronsebességeknek megfelelő mezőelosztásnak fentmegadott különböző lehetőségei ebben az esetben értelemszerűen alkalmazhatók. 50 A találmánynak eddig megadott példáiban az elektronok térbeli elosztására villamos mezőket használtunk. Az elektronoknak sebességük szerinti ily elrendezését természetesen ismert módon, 55 mágneses mezővel is végezhetjük. Ennek példáját vázlatosan a 8. ábra szemlélteti. A központos elrendezésű (K) katódát hasított (ax ) segédanóda veszi körül. Az árammal átjárt (Sp ) tekercs belsejében mágneses mezőt létesít, amely az 60 (a!) anód hasítékából kilépő elektronokat a rajzolt pályák szerint eltéríti és a (G) rácson át az (A) anódához vezeti. A lassú elektronok a belső, a gyors elektronok pedig a külső pályákon haladnak. A (G) 65 rácson az (eg ) áramforrásból vett feszültség eloszlása olyan, amely kifelé mind nagyobb fékező hatást fejt ki. A hatás nyilván ugyanolyan, mint az előbb ismertetett, midőn a különböző sebességű elek- 70 tronoíc az elektronsebességnek megfelelő vezérlőmezőbe ütköznek. Az elektronoknak sebességük szerinti mágneses rendezése valamennyi fentmegadott példában is alkalmazható. 75 Az előbb már megemlítettük, hogy a találmány szerinti eljárás további rácsok, mint pl. tértöltő-, ernyő-, védőháló-, lefogó- és vezérlőrácsok alkalmazását is megengedi. A fűtőfeszültség esésének el- 80 maradása végett közvetve fűtött katódák különösen előnyösen használhatók. A cső katódájának jobb kihasználhatása végett ajánlatos több rendszernek közös katóda körüli elrendezése. 85 Az 1. és 2. ábra példáiban feltételeztük, hogy a vezérlőfeszültség a (G) rácsra hat, amelynek egyidejűleg az elektronsebességnek megfelelő mezőeloszlása van, illetőleg ilyent létesít. Ezzel ellentétben 90 pl. a katóda közelében oly vezérelektródát is elhelyezhetünk, amely az egész elektronsugár sebességét, pl. a gyors és lassú elektronokat egyenletesen vezérli, mielőtt azok a (G) rácsot érik. A vezér- 95 lési viszonyok ez esetben ugyanolyanok, mint a 3. ábrabeli kivitelnél. A csövet úgyis vezérelhetjük, hogy az elektronok térbeli sebességelosztását a (G) rácson, melynek feszültségeioszlása íoo kötött, a vezérlőfeszültségnek a fentemlített elektronoptikára való behatolásával változtatjuk. A fentiekben kifejtettük, hogy a vezérlés érzékenységének fokozására, azaz a 105 vezérelt elektroncső meredekségének növelésére az elektronsugár egyes elektronjainak sebességeit a vezérlőmezőhöz képest egyenletessé kell tennünk, mimellett vagy az összes elektronokat egyenlő sebes- no ségre kell hoznunk és egyenletes vezérlőmezővel befolyásolnunk, vagy pedig a vezérlőmezőt kell az elektronsebesség elosztásának megfelelően úgy kiképeznünk, hogy a különböző sebességű elektronokat 115 megfelelő, különböző vezérlőmezők befolyásolják. Az eljárás még tovább tökéletesíthető
