118697. lajstromszámú szabadalom • Át- és kibocsátószelep cseppfolyós és légnemű anyagok vezetékeihez

Megjelent 1938. évi augusztus hó 16-án. MAGTAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118691. SZÁM. XXÍ/d. OSZTÁLY. — B. 14005. ALAPSZÁM. Át- és kibocsátószelep cseppfolyós és légnemű anyagok vezetékeihez, Bunyor János oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi november hó 15-ike. Cseppfolyós és gáznemű anyagok vezetékeibe szokásosan beiktatott mennyiségszabályozó szervek egyrészt alaki kiképzésüknél fogva nagy káros ellenállást jelen-5 tenek az áramló közeg számára, másrészt az egyéb vezetiékrészek méreteit terjedelmükben lényegesen meghaladják, miért is az ily szervek elhelyezése a vezetékek fektetésénél több-kevesebb nehézséget okoz. 10 A használatos átetnesztőszelepek okozta nyömásvesztesség igen számottevő és abban az esetben is fellép, ha a szelep teljesen nyitva van. A gyakorlatban ugyancsak igen elterjedt, különösen vízvezeté-15 kekben alkalmazott lolatlyúk. — bár előbbi hátrányuk nincs meg oly mértékben, — minthogy a zárószervet a közeg útjából egyenesvonalú mozgással emelik ki, nagy teret igényelnek a vezetékre merőleges 20 irányban. A találmány e meg nem szüntethető hátrányokat igyekszik csökkenteni egyrészt azzal, hogy a közegáramot áramlási irányából ki nem téríti, másrészt azzal, 25 hogy az átáramló közeg mennyiségének szabályozását a csővezetékkel párhuzamos tengely körül lengő foj tó tárcsával végzi, minek következtében az ilyen szelepnek a használatosoknál lényegesen kisebb a 80 helyszükséglete. E tisztán elméleti előnyökön túl a találmánynak az a gyakorlati előnye is megvan, hogy kevés alkatrészből áll s ezek tömeggyártásra alkalmasak. Az egyszerű szerelhetőség, szétszedhetőség 35 és javíthatóság tehát a kisebb kiviteli alakokat igen alkalmassá teszi háztartási es egyéb vízvezetékhálózatokhoz. A találmányt részletesebben a mellékelt rajz kapcsán ismerjük meg, mely példaképpen egy kifolyatócsapot tüntet fel. Az 40 1. ábra hosszmetszet; a 2. ábra az egyik házfél homloknézete; a 3. ábra a fojtótárcsa homlok nézete, míg a 4. ábra oldalnézete. 45 Az át- ill. kibocsátószerv lényegében egy (a) tárcsa, mely a két (b) és (c) házfélből alkotott házban helyezkedik el és a (d) tengely körül lenghet, mely utóbbi arajzbelihez hasonló kisebb kiviteli alakoknál 50 az (a) tárcsával egy darabból van, egyrészt a (b) házfél központosító kúpjában, másrészt a (c) házfél furatában ágyazódik. Az (a) tárcsa mozgatása a (d) tengelynek a (b, c) házból kinyúló megfele- 55 lően megmunkált (e) végére erősített (f) fogantyúval történik. A (b) házfélnek megfelelő (g) csőcsatlakozása van, míg a (c) házfél, — aszerint, amint át- vagy kibocsátószelepnek óhajtjuk a találmányt hasz- 60 nálni, — csőcsatlakozással vagy (h) kifolyatócsőrrel rendelkezik. A (b) és (c) házfelek között lágy (k) tömítés van. Ugyancsak lágy (m) és (n) tömítések fogják közre az (a) tárcsát. Az (m) és (n) 65 tömítéseket is a (b) és (c) házfelek szorítják össze. E körülmény elkerülhetővé teszi a (b) és (c) házfelek belső felületeinek megmunkálását, viszont megköveteli, hogy a (k) és (m), illetve (n) tömítések kemény- 70 ségeinek viszonyát úgy válasszuk meg, hogy a (b, c) házfeleket összefogó, az (o)