118692. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés megfúrt talajok, villamos megvizsgálására

teszi lehetővé és amely váltóáram vagy periodikusan váltakozó áram alkalmazá­sán alapszik. Az 1935 június 4-én benyújtott 790.904. sz. 5 francia és a megfelelő 116.578. sz. (Alapszám Seh. 5429) magyar szabadalomban ugyan­csak indítványozták, hogy az (E) potenciál­különbséget és így a talajrétegek ellen­állását is nagy megközelítéssel egyenáram 10 felhasználásával, közvetlenül határozzuk meg, ahol azonban az elektródákkal a ta­lajba juttatott áram erősségét annyira fo­kozzák, hogy az (e) saját potenciálkülönb­ség az (E) potenciálkülönbséghez képest 15 elhanyagol hatóvá válik és így gyakorlati célokra az (E + e) potenciálkülönbség egyenlőnek vehető az (E) potenciálkülönb­séggel, amelyet elméletileg magában kel­lett volna mérni. 20 A találmány olyan eljárás, amely lehe­tővé teszi ;a megfúrt talajok ellenállásá­nak a mélység függvényeként való köz­vetlen és folytonos mérését és feljegyzését és esetleg a saját potenciálkülönbség egy-25 idejű vagy független mérését és feljegy­zését is. Ez az eljárás lényegében abból áll, hogy periodikusan megszakított egyenáramot juttatunk a talajba és a megvizsgálandó különböző mélységekben 30 a két mérőelektróda között fellépő poten­ciálkülönbségeket mérjük, amikoris az árammegszakítás időpontjában, vagyis a holt időpontokban kapott értékek a saját potenciálkülönbségeknek felelnek meg, 35 amelyeiket külön mérhetünk, viszont az árainbevezetés időközeiben kapott értékek az összes potenciálkülönbségeket adják, amelyekből a saját potenciálkülönbségek valamely művelettel vagy számítással ki-40 küszöbölhetők. Ennek az eljárásnak a váltóárammal vagy periodikusan változó árammal dol­gozó eljárással szemben különösen az az előnye, hogy csak nagyon egyszerű áram-45 megszakító készülék alkalmazását teszi szükségessé, amelynél a zavaró jelenségek­től (szikráiktól, önindukciótól) sokkal ke­vésbibé kell tartani, mint az áraininiegfor­dító készülékeknél. Azonkívül, mint már 50 említettük, lehetővé teszi a saját poten­ciálkülönbségnek az ellenállástól függet­len feljegyzését is, amíi a megfordítható áramoknál sokkal nehezebb volna, mint­hogy a periodikus jelenség periódusát ie-55 lentősen fokozni kellene, hogy a saját po­tenciálkülönbség értékének megfelelő to­vábbi fázis beiktatása lehetővé váljék. A találmány szerinti eljárásnál a po­tenciálkülönbségek mérését vagy poten­ciométeres módszerrel létesíthetjük, 60 amely a potenciálkülönbségek értékét közvetlenül adja meg, vagy pedig ga Ivá­nomét eres módszerrel, amelynél a poten­ciálkülönbségek a mérőműszerek áram­körében a mérendő p o te nciál kiil önb s ég e k - 65 kel létesített áram méréséből adódnak. A potenciométeres eljárás alkalmazása­kor használhatunk két potenciométert ellenőrző galvanométerekkel, amely po­tenciométerek egyike la iholt (áramrmeg- 70 szákítási) időpontokban az (e) saját po­tenciálkülönbség mérése és lerontása, a mlásiknak pedig az árambeivezetés időtar­tamai folyamán az (E) potenciálkülönb­ség mérése a rendeltetése, amelyből a 75 talaj ellenállása adódik, és ezekben a pil­lanatokban az (e) saját potenciálkülönb­séget az első potenciaméter lényegileg le­rontja. Ezeknél a berendezéseknél előnyösen 80 olyan araimiokat juttathatunk a talajba, hogy az (E) potenciálkülönbség az (e) sa­ját potenciálkülönbséghez képest nagy le­gyen, hogy az (E) ellenőrző galvamméte­rén csökkentsük a nem teljesen lerontott 85 saját, potenciálkülönbség maradékának esetleges befolyását. A kezdeti berendezésben előnyösen úgy is járhatunk el, hogy a holt időpontokban az (E) potenciálkülönbség mérésére való 90 potenoiométerrel kapcsolt ellenőrző gal­vanométerben az (e) saját potenciálkü­lönbséggel vagy annak le nem rontott maradékával létesített áramot megfordít­juk, úgy hogy az (E) potenciálkülönbség 95 értékét a saját potenciálkülönbség méré­sétől és kigyenlítésétől függetlenül kap­juk meg. Az utóbbi berendezés különben lehetővé teszi azt is , hogy magában mérjük az (E) 100 potenciálkülönbséget, amikor is a megelő­zően az (e) saját potenciálkülönbség mié­résére alkalmazott potenciométert és az ahhoz tartozó ellenőrző galvanométert el­hagyjuk és a le nem rontott (e) saját po 105 tenciálkülönséget az (E) potenciálkülönb­ség mérésére való poteneiomféterhez kap­csolt galvanométerre váltakozva egyenlő, de ellentétes irányú értékekkel hagyjuk hatni úgy, hogy az áramimegszakítás idő- no tartamai alatt e galvanométer körében az áramot megfordítjuk. Amint fennebb már említettük a talál­mány értelmében a potenciálkülönbsége' ket g'alvanométeres eljárással is mérhet 115 jük. Ha a mérőelektródákat (M) és (N)-nel jelöljük és AV a két elektróda között fennálló potenciálkülönbséget jelenti, ak-

Next

/
Thumbnails
Contents