118675. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású tömlő

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118675. SZÁM XXI/C. OSZTÁLY. — G. 8362. ALAPSZÁM. Nagynyomású tömlő. Pahl'sche Gummi- und Asbest-Gesellschaft mit beschránkter Haftnngr cég", Düsseldorf-Rath. A bejelentés napja 1937. évi február hó 16-ika. A találmány fegyverzett nagynyomású gumitömlő és célja olyan nagynyomású tömlő létesítése, amely igen nagy sugár­irányú, vaalamint igen nagy tengelyirányú feszültségek felvételére képes. Az ilyen tömlők előállítását célzó tö­rekvések során javasolták már csekély me­netmagasságú lágyvasdrótcsavarnak gumi­tömlőbe való beágyazását, illetőleg ilyen csavarnak a tömlő külső oldalán vagy a tömlő falában való elhelyezését. Közön­séges lágyvasdrót helyett e célra acél­drótokból való pászmaszalagokat is alkal­maztak. Az ilyen módon előállított töm­lők sugárirányú feszültségeket csak korlá­tolt mértékben, számbajövő tengelyirányú feszültségeket pedig egyáltalában nem tud­tak felvenni és ezért igen nagy terhelések­hez nem voltak használhatók. Ajánlották továbbá drótoknak a tulaj­donképeni tömlő körüli verését is. Az ilyen vert rétegekhez azonban csak arány­lag lágy, csekély szilárdságú anyagot hasz­nálhatnak, minthogy a nagyobb szilárd­ságú drótok annyira rugalmasak, hogy azokat verőgépen egyáltalában nem, vagy csak nehezen lehet megmunkálni. Azok a kísérletek, amelyek vert rétegnek a töm­lőbe való beágyazására irányultak, nem vezettek jó eredményre, mert a vert fona­tok annyira sűrűk, hogy azokon gumi nem léphet át, azaz a több vékony drót­ból álló egyes szalagokat nem lehet gu­miba ágyazni. Ha a vert fonatot valamely tömlőfal közepébe helyezik, akkor, — minthogy a gumi a vassal nem kapcsoló­dik — épen a vert réteg folytán, a belső és a külső gumirétegek teljesen elvál­nak. A veréshez szükséges drót emiitett elválása és csekély mechanikai szilárd- 40 sága miatt nagy igénybevételekre az ilyen­fajta tömlők sem alkalmasak. Nagyobb igénybevételekhez alkalmas vert réteges tömlők előállítására több vert réteget kel­lene egymás fölé felvinni; minthogy azon- 45 ban ekkor a gumival való kapcsolat még kevésbbé érhető el, az ilyenfajta tömlőknek a nagynyomású technikában nincs jelen­tőségük. Végül ajánlották már, hogy közönséges 50 vasdróttal fegyverzett gumitömlőre szövet­rétegek közé helyezett nagy menetmagas­ságú acéldrótkötelekből álló réteget vi­gyenek fel. Az ilyen tömlő sugárirányban nagy feszültségeket képes ugyan felvenni, 55 azonban tengelyirányban nem. Nagy nyo­mások alkalmazása esetén, különösen nagyátmérőjű tömlőknél az acéldrótkötél­réteg kicsavarodik, minthogy megnyúlni igyekszik és így az, alatta és fölötte fekvő 60 rétegtől elválik, ami. a tömlő tönkremene­telét okozza. Ezzel szemben a találmány acélpász­mával fegyverzett nagynyomású gumitöm­lőt ajánl, amelynek két, szövetbetétek közé 65 helyezett, gumiba ágyazott, egymás fölött fekvő, egymást keresztező és nagy (mint­egy 45—75°-os) menetmagassággal teker­cselt acélpászmarétege van. Az így fegy­verzett nagynyomású tömlő igen nagy su- 70> gárirányú, valamint igen nagy tengely­irányú feszültségek felvételére képes. A két acélpászmaréteg fölé a tömlő nyomószilárdságának növelésére még ki-

Next

/
Thumbnails
Contents