118667. lajstromszámú szabadalom • Szikraközös berendezés különösen fényíves áramirányító áramló gázban elrendezett elektródákkal, valamint ennek üzemeljárása

118667. 3 nek átmérőjét bizonyos tekintetben az (5) és (6) árnyékolóelektródák nyílásainak az átmérője határozza meg. E fényívtérbe a gaz a (3) főelektróda és a hozzátartozó (5) árnyékolóelektróda közötti téren át áramlik. A gázáram alakja tehát megközelítőleg üreges kúp. A két (3) és (5) részelektróda közötti távolságnak villamos okokból aránylag kicsinek kellene lennie. Ebből azonban az a hátrány adódnék, hogy a gáz sebessége a fényívtérbe való belépésénél már oly nagy, hogy az ezután következő irányváltozáshoz egyrészt nagy nyomásesés szükséges, másrészt pedig a fényív terében a gázáram megszűkül és abban örvénylések lépnek fel. Az ilyen áramlás azonban a fényívtérnek a tisztítására, illetőleg a fényívből származó meleg állandó elvezetésére kedvezőtlen lenne. Ezeket a jelenségeket a két elektróda alakjával, illetőleg az egymással szembenálló felületek alakjával kerüljük el, pl. úgy, hogy az árnyékoló- és a főelektródák között villamossági okokból szükséges legkisebb távolságot oly helyre tesszük, amelynek a tengelytől való távolsága eléggé nagy, amint az az 1. ábrán (9) és (10) helyeken látható. Ez továbbá pl. az elektródáknak a célnak megfelelő lejtős elrendezésével is elérhető, úgyhogy a gázáramot a fényív terébe való belépésnél nem kell annyira eltéríteni, hogy örvények keletkezzenek (v. ö. a (3) és (5) elektródarészeknek az 1. és 2. ábra jobb és bal felén feltüntetett négy különböző ábrázolását). E célból továbbá a fő- és az árnyékolóelektróda közötti legkisebb távolság helyein a két részelektróda egyikében vájatokat, kivágásokat rendezhetünk el úgy, hogy az áramlási keresztmetszet megnövekszik. azonban a megmaradó «fogak» révén az árnyékoló- és főelektróda között villamossági okokból szükséges legkisebb távolság egyes helyeken ennek ellenére mégis megmarad. Ilyfajta fogakkal ellátott árnyékolóelektródákat a 2. és 3. ábrán vázlatosan tüntettünk fel. Mindkét ábrán jobbról és balról két különböző foganatosítási alak metszete látható. A (13) és (14) vájatokat vonalkázással jelöltük. A gázáram vezetésére ama helyen is különös tekintettel kell lennünk, amelyen az a második elektródán a fényív teréből kilép. Itt villamossági okokból megköveteljük, hogy az áramlási sebesség (pl. a fényív meghosszabbításának az elkerülésére) hirtelen csökken jeni. Ezt azonban akadályozza ama ismert áramlástechnikai tény, hogy áramlási keresztmetszeteknek bővítése, illetőleg áramoknak a lassítása 60 örvénylésekkel és így keresztmetszeti szűkülésekkel és nagymérvű nyomáseséssel kapcsolatos. A találmány szerint tehát a fő- és az árnyékolóelektródát e helyen is különlegen kell alakítanunk, különösen a 65 fényívtér felé fordított felületeken és ama felületeken, amelyek egymással szembenállanak. Ezt pl. a (4) főelektróda és' a (6) árnyékolóelektróda közötti kellő távolság alkalmazásával, vágy pedig azzal ér- 70 hetjük el, hogy a főelektródának felületét gömbalakúravesszük [v. ö. az 1. ábra (4) főelektródáját]. A cél továbbá úgy is elérhető, hogy a főelektróda felületének az árnyékolóelektróda felületével együtt oly 75 erős lejtést adunk, hogy a fényívtérből kilépő gázáram örvényeket ne alkothasson [v. ö. 2. ábra (4) és (6) részelektródáit]. Ennél az elrendezésnél a torlódásokat mind a (2) elektródánál, mind pedig a 80 másik (1) elektródánál is el kell kerülnünk. Ezt pl. úgy érhetjük el, hogy az áramlási keresztmetszeteket az egész áramlási úton különlegesre méretezzük. A méretezésnek olyannak kell lennie, hogy a 85 gázáramnak egyetlen helyen se legyen nagyobb a sebessége a fényívtérben mutatkozó sebességénél. Ha a sebesség előzetesen nagyobb lenne, úgy a lassításnál örvénylések keletkeznének. Ha pedig a sebesség 90 utólag lenne nagyobb, úgy a keresztmetszet csökkentése következtében torlódások keletkeznének. A gázáramnak az (1) és (2) elektródában való vezetését áramlásvezető testek- 95 kel is irányíthatjuk. Ennek példája a 4. ábrán vázlatosan látható. A (3) főelektróda közepébe elől kihegyezett (15) szeget helyezünk. A (15) vezetőtestnek ez az alakja azonban villamos tekintetben hátrányos 100 lenne, pl. annak következtében, hogy az árnyékolóelektródák árnyékolóhatását részben megszünteti. Ennek elkerülésére a találmány szerint az ilyfajta vezetőtesteket a felületükön (16) szigetelőréteggel látjuk el, 105 úgyhogy a fényív-talppontok e részeken nem telepedhetnek meg és ennek megfelelően a testek felületein különösen forró helyek nem keletkezhetnek. Vezetőtesteknek ebben a különleges eset- 110 ben, pl. wolfrámból, alumíniumból készült, nemvezető oxidréteggel ellátott fémtestek használhatók. Az áramlástechnikai nehézségek kiküszöbölésének további módja, amely egyut- 115 tal ugyancsak figyelemmel van a villamos követelményekre, az 5. ábrán látható váz-