118655. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés távolbalátóképek árnyalatvisszaadásának javítására
latvisszaadás a fehér részben. Nagy előny a szűrőkör feltöltéséből eredő fátyolképződés egyidejűleg bekövetkező kiküszöbölése. 5 Az a találmányszerinti alapgondolat, hogy a 2. ábra szerinti adás vételénél a (6) szinkronjelek csúcsait egy csőfokozat jellemzővonalának görbületével (görbe részével) levágjuk, a megmaradó képjeldia-10 gramm számára a teljes jellemzővonalhosszak felhasználása végett, nagyfrekvenciájú alakban is kivitelezhetők. E célra a 3, ábra szerint a (13) dióda anódköréből, tehát az (5) végerősítőcső vezérlő-15 ráesköréből egyenáramú részt a (19, 20) szűrőköröm át el lehet vezetni. E (19, 20) szűrőkört egy képváltozásnyi időállandó -júvá lehet tenni (0.1 megohim, 1.0 mikrofarad). Az egyenirányított vételi rezgések 30 feszültségi amplitúdójának a (21) nagyj frekvenciájú végcső vezérlőrácsára való vissza'vezetésével elérjük, hogy növekedő vételi amplitúdóval lassanként a munkapont e cső jellemzővonalának alsó hajlá>5 sára tolódik el. Ennek, mihelyt a (21) cső rácsának rezgőamplitudói már akkorák, hogy magával az előfeszül tséggel összehasonlíthajtókká lesznek, azaz az erősítés folytán a szinkronjelek csúcsai már levág-Í0 hatók, az a, hatása, hogy gyönge rezgések kevésbé erősítődnek, mint az erősek. Minthogy azonban a gyönge hordozórezgések a szinkronjeleknek és a fekete képhelyeknek felelnek meg, ezért e nagyfrek-15 veneiájú módszernél végeredményben ugyanaz a hatás következik be, melyet az 1. ábra szerinti alacsonyfrekvenciájú módszernél érünk el. Éppenígy elérhető ez a hatás, ha az egyenirányított áramamplitu•0 dókat a nagyfrekvenciájú fokozat vezérlőrácsa helyett e fokozat segédelektródájára vezetjük. A segédelektród előfeszültségének a befolyásolásával az erősítési fokot Sbefolyásoljuk és a gyöngle rezgések ke-5 vésbé erősítődnek, mint az erősek, miáltal a kívánt hatást elérjük. A 3. ábra szerinti módszer további előnye az összvételi erősség önműködő állandó értéikíen tartásában megnyilvánuló hatás, minthogy a kapcso-0 lás bizonyos fadingszabályzó (halkulást szabályozó) kapcsolások felépítéséhez hasonlít. Mégis a találmány szerint, ellentétben azokkal a kapcsolásokkal, melyeknél a nagyfrekvenciájú körben az összes 5 beállításoknál lineáris erősítést követelnek meg, itt ez esetben eil kell érni, hogy a nagyfrekvenciájú erősítés lineáris voltát törvényszerű módon megzavarjuk. Természetesen, mindkét kapcsolás kombinálható, amennyiben például a 3. ábra 60 (13) egyenirányítójába a (15, 16) katódidőkört éppenúgy beépíthetjük, mint az 1. ábrán, miáltal a fátyolképződós kiküszöbölése a végerősítőben a többi előnyökkel kombinálódik. 65 A szinkronizáló jeleknek az alap felé nyúló csúcsok irányában való levágásának találmányi gondolata, a jeleknek a végfokozatokba való belépése előtt, minden további nélkül oly adóeljárásoknál is 70 alkalmazható, melyek nem eltűnő adóhullámmal, hanem különösen erős adóhullámmal szinkronizálnak. A hatást az adóban is hasznosíthatjuk, mégpedig ugyanezen kapcsolásokban kivitelezhető, ha a 75 (10) felülhelyező helyett egy fotócellás bemenő kört képzelünk a (11) hordozófrekvenciaerősítőhöz, (5) cső ekkor az adó modulációs fokozata. Ha nincsen egyenirányító, azaz, ha közvetlen erősítést al- 80 kalmazunk, akkor az impulzuslevágás hatása azzal érhető el mindenkor, hogy azt a fokozatot látjuk el erősen negatív előfesziiltséggel, amelyekben az impulzusjelek negatív előjelű rácsváltakozófeszült- 85 ségekkel jelennek meg és erősítésük folytán az előfeszültséggel összehasonlítható amplitúdó j úak, BJZHZ RZ impulzuscsúcsok gyakorlatilag is levághatok. Adott esetben ily fokozatok oly külön megfordító- 90 fokozatokkal kapcsolatban, melyek negatív képet ismét pozitívvá alakítanak át, oly erősítők kijáratába, ahol az amplitúdók a legnagyobbak, külön helyezendők be. 95 Az 1—-3. ábrák szerinti kapcsolásoknak, illetőleg adóeljárásoknak a vételnél egy aránt az a jelenség mutatkozik, hogy az erősítésnek, illetőleg a nagyfrekvenciájú amplitúdónak az egyenirányító előtt való 100 megnövelésénél, a kép összes árnyalatai mindinkább a fehér felé tolódnák el. E tényre, valamint a (22) képfelvételi csőnek a végfokozat (5) csövének anódjával való egyidejű galvanikus összekötésére, a 105 helyes jelamplitudó megállapítására, a következő találmányszerinti kapcsolás ós eljárás alapítható: Míg az (5) végső cső anód ját közvetlenül, azaz kondenzátor nélkül kapcsoljuk no össze a (22) távolbalátócső (23) vezérlőrárácsával, addig a távolbalátócső (24) íkatódját a (25) feszültségosztó segítségével egyszer és mindenkorra a (26) vezérlőrácshoz képest rögzített előfeszültség alá helyez- 115 zük. Az előfeszültséget emellett oly nagyra