118629. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkoholos oldatok előállítására erjesztés útján

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRAS 118629. SZÁM. IV/b. OSZTÁLY. — U. 982. ALAPSZÁM. Eljárás alkoholos oldatok előállítására erjesztés útján. Les Usines de Melle (Sté Anonyme) cég, Melle, Franciaország-. A bejelentés napja 1936. évi március hó 20-ika. Franciaországi elsőbbsége 1935. évi április hó 1-je. Ismeretes, hogy amikor az alkoholos erjesztéseket szigorúan aszeptikus feltételek mellett kell végrehajtani, mint például a keményítőtartalmú anyagokból kiinduló, 5 gombák (mukorok) útján való alkoholgyártás esetében, az aszapszis szabályai nemcsak azt kívánják meg, hogy az edény zárt legyen, hanem azt is, hogy az erjesztőkádakban belső túlnyomást tartsiunk fenn 0 a külső nem steril levegő behatolásának megakadályozása céljából. E belső túlnyomást szűréssel vagy bármely más ismert módon előzőleg sterilizált levegőnek a beszivattyúzása útján 5 érik el. A belső túlnyomást nemcsak a gomba szaporodásának időszaka, hanem a cükrosítás egész időszaka és végül az alkoholos erjedés első része alatt tartják fenn, amíg 0 csak az erjedéskor keletkező szénsavgáz fejlődése már magában is nem képes a megfelelő védő túlnyomást a kád belsejében létesíteni. Bár a fentemlített esetben és más ha-5 sonló esetekben is ezt az eljárási módot alkalmazzák, ismeretes, hogy az ipari alkoholos erjesztés összes többi eseteiben, ahol az aszepszis nem szükséges és ahol az erjedő közeg tisztaságát antiszeDtikus 0 uton tartják fenn, mindig elkerülik a szénsavgáznyomás alatti erjesztést, mivel a tudományos és műszaki irodalom megállapította, hogy a szénsavgáz az élesztőkre mérgező hatású (1. különösen Foth: 5 „Handbuch der Spiritusfabrikation", 1929 című mű 75—76. oldalát). Ez az oka annak, hogy a répával, melásszal, almával, szulfitlúgokkal stb. dolgozó szeszgyárak teljesen nyitott, a környező levegővel közlekedő, erjesztőkádak- 40 kai dolgoznak. Azokban az esetekben is, amikor a kádaknak fedelük van, azok a szabad levegőbe nyíló kivezető nyílásokkal rendelkeznek, ami elejét veszi annak, hogy az erjedésnél keletkező gázok belső 45 túlnyomást létesítsenek; vagy pedig vízsugárszivattyúval állnak összeköttetésben, amely ebben az esetben minden egyes kádban némi nyomáscsökkenést hoz létre. Ebből következik, hogy a szénsavgáztól 50 eredő túlnyomást mindenesetre elkerülik. Mi azt találtuk, hogy szemben az eddigi általános felfogással, az élesztővel előidézett alkoholos erjedés hozadéka erősen növekszik, ha cefrében oldott szénsavgáz- 55 nak mennyiségét növeljük, olymódon, hogy az erjesztést 1 métertől 10 méter vízoszlopnyomásig terjedő túlnyomáson foganatosítjuk. Nemcsak hogy az összegyűlt szénsavgáz nem bizonyul károsnak az erjedés szem- 60 pontjából, hanem úgy látszik, hogy az élesztő áthasonulását nagyobb alkoholtermelés felé tolja el azon elégető hatás megszüntetése vagy csökkentése útján, amelyet az erjedés végén maguk az 65 élesztősejtek fejtenek ki az alkoholra. A túlnyomás alatti szénsavgáz hatása nem korlátozódik erre a hatásra, hanem még abban is megnyilatkozik, hogy a szénsav nagyobb oldott mennyiségei képe- 70 sek mindazon organizmusok kiküszöbölésére, amelyek az alkoholtermelő élesztőkhöz alakjukban és az általánosan alkalma-