118615. lajstromszámú szabadalom • Zárszerkezet

2 118615. (8) kulcstoll a jobboldali ingaoldalfelületbe ütközik és az ingát balra lengeti ki, mindaddig, amíg az inga (B) pontjával érintkezésbe nem jut (2. ábra). Amiután 5 a kulcs, továbbforgatásakor, elhagyta a (B) pontot, az inga a 3. ábrán ábrázolt helyzetbe billen vissza, amely helyzetben a toll vége az inga alsó homorulatával kerül érintkezésbe. Ha a kulcsot az óraíO mutató járásával ellentétes irányban tovább forgatjuk, tollának vége az inga rátámaszkodó alsó felülete mentén csúszik és közben kis mértékben tovább lengeti az ingát, amíg csak az (A) pont-45 hoz nem ér. Ezután a (7) inga, felszabadulva, ismét elfoglalhatja eredeti helyzetét. Látjuk tehát, hogy az inga, a kulcs bármilyen irányú forgatásakor, felfüggesztési pontja körül általában sza-20 badon leng, anélkül, hogy a vele kapcsolatos (5, 3) zárószervet bármiképen befolyásolná. A kulcs tolla és az inga egyedül a 3. ábrán látható helyzetben vannak olyan 25 kapcsolatban egymással, amely lehetővé teszi a zár, illetve lakat nyitását. A tollat úgy hozzuk ebbe a helyzetébe, hogy a lakatot függőlegesre állítjuk és a kulcsot benne lassan addig forgatjuk az óra:S0 mutató járásával ellenkező irányba, amíg az ingával érintkezésbe nem jut, majd óvatosan addig forgatjuk tovább, míg csak azt nem érezzük, hogy a kulcs tolla elhagyta az inga (B) pontját és az inga :35 kissé visszaesik a kulcstollra. Ebben a 3. ábrán feltüntetett helyzetben, amelyben tehát a kulcs tollának vége az inga alsó homorulatába támaszkodik, megállunk, majd a kulcsot a nyíl irányában 40 visszafelé kezdjük forgatni. Ekkor ugyanis a kulcs tolla az ingát visszafelé (jobbra) igyekezne lengetni, mivel azonban a találmány értelmében az inga homorulatának az a (P) része, amelyre a kulcs tolla 45 támaszkodik, (a 3. ábrán eredményvonallal jelzett) oly lengési pályát írhat csak le, amely a kulcstoll rátámaszkodó végének visszafordulási pályáját metszené, a kulcs nem lengetheti jobbra az ingát, ;50 hanem visszaforgatása közben ahhoz hozzászorul. Az ennek folytán fellépő erőhatásnak vízszintes összetevője van, amely az ingát és vele az (5) részt és a (3) nyelvet, a (6) rugó hatása ellenében a nyíl irányában elmozdítja. Ha eközben 65 a lakat (2) kengyelét a nyitási értelemben igyekszünk forgáscsapja körül elfordítani, a lakat, abban a pillanatban, amelyben a visszahúzódó (3) zárnyelv a (2) kengyelt felszabadítja, nyílik. eo A kulcsot a nyitási értelemben továbbforgatva, tolla és az inga közötti kapcsolat megszűnik és a (6) rugó a (3) zárnyelvet ismét záróhelyzetébe viszi. Ha tehát a lakat (2) kengyelére nem gyakoroltunk jókor nyitó-erőhatást, a lakat zárt helyzetében marad. A nyitott lakatot ismert 65 módon, a (2) kengyel záróhelyzetbe való nyomásával zárjuk, amikor is a kengyel ferdén lemunkált vége a (3) nyelvet a (6) rugó hatása ellenében visszatolja, amíg csak e nyelv, (6) rugója hatására, beugrik 70 a kengyel megfelelő kivágásába és ezzel zárja a lakatot. A találmány szerinti zárszerkezettel elérhető biztonságot célszerűen azzal fokozzuk, hogy alakos kulcsot, és egyéb, 75 önmagukban véve ismert rendszabályokat alkalmazunk abból a célból, hogy a zár belsejéhez csakis a zár saját kulcsával jehessen hozzáférni. Szabadalmi igénypontok: 80 1. Zárszerkezet, jellemezve a zárnyelvre, illetőleg egy ezzel együttmozgó (5) részre csuklózott, a zárszerkezet meghatározott helyzetében a zárkulcs tollának körülfordulási pályájába füg- 8c gő (7) ingával, amelynek alsó része homorúan olyképen van kialakítva, hogy a kulcs tolla, az ingának valamely kilengetett helyzetében, e homorulatba támaszkodhassék, jellemezve 9( továbbá azzal, hogy a homorulat azon részének lengési pályája, amelyre a kulcs tolla támaszkodhatik, metszi a kulcstoll rátámaszkodó részének körülfordulási pályáját. 9í 2. Az 1. igénypontban védett zárszerkezet foganatosítási alakja, jellemezve a (3) zárnyelvet záróhelyzetében tartani igyekvő (6) rugóval. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban védett 1' zárszerkezet foganatosítási alakja, amelyet az jellemez, hogy az (7) inga alsó homorulatának két végpontja közül az egyik messzebb van az inga lengési középpontjától, mint a másik, 1 1 rajzlap melléklettel.