118572. lajstromszámú szabadalom • Negativ elektróda lugos akkumulátorokhoz

MA6YAB KIRÁLYI ^jggp SZABADALMI BIRÓ8ÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 118512. SZÁM. V1I/Í. OSZTÁLY. — A. 4064. ALAPSZÁM. Negatív elektróda lúgos akkumulátorhoz. Accumulatoren-Fabrik Aktiengesellschaft cég, Berlin. A bejelentés napja 1936. évi július hó 31-ike. A találmány lúgos akkumulátorokhoz való oly elektródákhói indul ki, melyek fémtartalmú, likacsos, zsugorított anya­gokból készültek. 5 Ilyen fajta negatív elektródákul ed­digelé csak vastartalmú likacsos forma­darabokból álló elektródákat használtak. Ezeknek az volt a hátrányuk, hogy a vas a maga nagy felülete folytán aktivá­ló lódott és így a lemezek szilárdsága a ki­sülések számának növekedése arányában csökkent, hogy továbbá az akitvált vas­tartalmú lemezeknél nagymérvű önkisü­lés mutatkozott és hogy a vasra jellemző 15 töltési és kisülési görbék még akkor is változatlanok maradtaik, ha az elektródák­ba ismert módon kadmiumot kebeleztek be. Ezeket a hátrányokat a találmány sze­rint úgy küszöböljük ki, hogy vastartalmú 20 negatív elektródák helyett olyanokat hasz­nálunk, melyeknek likacsos inaktív hor­dozólemeze vörösréz- és nikkelfémből vagy ezeknek egyikéből készült, e lemez lika­csait kitöltő aktív anyag pedig kadmium-25 fémet tartalmaz. Különösen ama pozitív elektródák sorában, melyeknek telítőszere nikkelsóoldatból állott, már ismeretessé váltak nikkelből, valamint vörösrézből és nikkelből készült pozitív elektródák. 30 A találmány szerinti likacsos, zsugorí­tott hordozólemezeknek az a sajátságuk, hogy lúgos akkumulátorokban negatív elektródákul alkalmazva, nem formálód­nak. Az ily zsugorított lemezek likacsaiba 35 kadmium és vas bevihető, anélkül, hogy azok a hordozólemez fémanyagát megtá­madnák. Ez úgy érhető el, hogy kadmium vagy kadmium és vas sóoldatait a ferro­a lakban, pl. kadmiumkloridot és vasklo­rürt, a lemezekkel felszívatunk és ezeket 40 a lemezeket lúgos oldatban negatív elek­tródákul formáljuk. Az ekkor fejlődő hidrogénnek eléggé nagy túlfeszültsége van arra, hogy a fémsóból és lúgból keletkező fémhidroxidokat elektroaktív 45 fémmé redukálja. A fémmé való reduká­lás után a keletkezett alkálikloridok ma­radéktalanul moshatók ki a lemezekből. Kitűnt, hogy az ilyen hordozó lemezek­ben tárolt kadmiumot a vörösrézből és 50 nikkelből álló hordozólemez anyaga nem serkenti önkisülésre. Vasnál sem megy végbe külön serkentés. A leírt jellegű elek­tródák közül a legkönnyebben és legol­csóbban azok állíthatók elő, melyeknek li- 55 kacsos, zsugorított teste egyedül vörösréz­ből áll. Ezeknek az elektródáknak előnye, hogy az áramot igen jól vezetik, míg ha egyidejűleg nikkel is van jelen, a zsugorí­tott testek vezetőképessége lényegesen ki- 60 sebb. Az ilyen, vörösrézből készült elek­tródáknál megtámadástól akkor sem kell tartanunk, ha a hordozólemezek az elek­trolitból átmenetileg kinyúlnak. Ennek oka abban rejlik, hogy a likacsos szerke- 65 zet folytán az elektrolit a kinyúló lemezen belül felszáll és ennek folytán a vörösréz oxidálásakor a kadmium-lúg-rézoxid al­kotta, rövidrezárt helyi-elem létesül, mely­ben a réz ismét fémmé redukálódik. 70 Ha az ilyen negatív vörösrézelektródá­ban a negatív massza — miként az akku­mulátorok iparában általában szokásos — fölöslegben van, akkor az elektródában

Next

/
Thumbnails
Contents