118560. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ellenállások mérésére (ellenőrzésére)

pillanatban az (a), (ax), (a2

) görbecsoport legfelső részében volt, úgy állítódik át, hogy most a (b), (b^, (b2

) görbecsoport alsó végéhez kerül. A (16) forgatókarnak a (19—22) kollektorszegmenseken való tovahaladása közben az (R3

) relé állandóan bekapcsolva marad és a (15) mutató a (12) görbelapnak csak a (bx

) és (b2

) görbék határolta körzetén belül mozog, így tehát folytatólagosan megfigyelhetjük, hogy a mérendő ellenállásnak az előírt ellenálláslefolyása van-e. Minél közelebb marad a mutató az (a), illetőleg (b) görbékhez, annál pontosabban megfelel az ellenálláslefolyás az előírt eszményi görbének. Az ellenállásértéket mindaddig nem kell helyesbíteni, amíg a (15) mutató a tűrési görbéken belül marad. Ha azonban a mutató valamely helyen az alsó (a2

), illetőleg (b2

) tűrési görbe alá üt ki, akkor a (3) ellenállás illető helyén az ellenállásrétegről anyagot kell levenni. Ez a bemutatott berendezésnél úgy lehetséges, hogy a (3) ellenálláslemezzel szemben a mérendő ellenállástól függetlenül hajtott (38) csiszoló- és polirozóberendezés van, amellyel az ellenállásra, akár annak mozgása közben, akár állóhelyzetében befolyást gyakorolhatunk. E célból olyan tetszésszerinti berendezést alkalmazhatunk, amelynek segítségével a (38) csiszolóberendezés hordotta szerszám, pl. a kis hengeres (39) nemezdarab és a (3) ellenálláslemezt hordó (2) fej egymáshoz egészen az érintkezésig közelíthető. Ha a (15) mérőműszermutató az alsó tűrési görbe alá menő kitéréssel a mérendő ellenállás valamely helyén túlságosan kis ellenállásértéket mutatott, akkor a (2) fejet leállítjuk és az illető helyen a forgó (39) nemezdarab útján az ellenállásrétegről anyagot veszünk le mindaddig, amíg a (15) mutató ismét az alsó tűrési görbe fölé mozdult el. Ha a mutató a görbelefolyás ellenőrzésekor egyáltalában túlságosan mélyen, tehát különösen az alsó tűrési görbék alatt fut, akkor az (1) tengely működtetésével az ellenállásrétegről annak egész hossza mentén anyagot veszünk le. Az ellenállásanyag ez egyenletes levétele, amely egyúttal az ellenállásréteg felületének polirozását is eredményezi, szabványos esetnek tekintendő, minthogy a (3) ellenállás ellenállásrétegét célszerűen már előre valamivel vastagabbra méretezik, mint ahogy a véglegesen kívánt ellenállásértékhez ténylegesen szükséges, úgyhogy addig, amíg az ellenálláslemeznek a (39) nemezhengerrel való megmunkálása kez- 60 detét nem veszi, a (15) mutató állandóan az alsó tűrési görbék alatt fog játszani. Az ellenállásérték csak a (39) nemezdarab csiszoló-, illetőleg polírozó behatása alatt növekedik a kívánt értékig, mimellett az 65 ellenállásváltozást az ellenállásréteg egész hossza mentén a (15) mutató folytatólagosan jelzi. Az (U2

) kapcsolónak a második állásába való átkapcsolása lehetővé teszi, 70 hogy a (3) ellenállás ellenálláslefolyásának ellenőrzését a (9) végérintkezőtől a (8) végérintkező felé menő irányban végezzük. Erre az esetre a (12) dobon a (8) érintkezőtől a (9) érintkező irányá- 75 ban menő mérésnél alkalmazott görbelapot más görbelappal kell kicserélni. Az (S) ellenállás összértékének ellenőrzésére az (R4

) relét kell bekapcsolni, mely célból az (Uj) kapcsolót második állásába 80 hozzuk. Emellett a mérőműszer alkalmas mérőkörzetét az (U3

) kapcsoló megfelelő beállításával kell használatra kész helyzetbe hozni. Az összellenállásérték ez ellenőrzésénél a (15) mutatónak a görbe- 85 lap (Cj) és (c2

) egyenesei között kell maradnia. A (15) mutató jelezte esetleges túlságosan kis ellenállásértéket a már leírt módon ellenállásanyagnak a csiszolóberendezéssel eszközölt levétele útján — 90 e csiszolóműveletnél adódó ellenállásváltozás folytatólagos megfigyelése mellett — helyesbíthetjük. Az egész berendezés az (A) főkapcsolóval be- és kikapcsolható. 95 Szabadalmi igények: 1. Berendezés ellenállások mérésére, azzal jellemezve, hogy a mérőműszerrel összekötött mutató előnyösen, könynyen kicserélhetően elrendezett görbe- 100 lapon játszik, amely a mérendő ellenállás és az ezt megcsapoló áramleszedőszerv közötti viszonylagos mozgásról levezetett mozgást végez. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés 105 foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a görbelapon egy vagy több, előnyösen három-három görbéből álló görbecsoport van felrajzolva, mimellett mindegyik görbecsoportnál — ha iio az három görbéből áll — a középső a kívánt ellenálláslefolyásnak, illetőleg ellenállásértéknek, a felső a hozzátartozó plusz tűrésnek, az alsó pedig a minusz tűrésnek felel meg. 115 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti beren-