118497. lajstromszámú szabadalom • Hajszárítókészülék

A meleg levegőt a fütőtestes (J) ventillátor állítja elő úgy, liogy az (ö) nyílásokon át kívülről beszívott levegőt felmelegítve azt az (I) fúvócsövön át a sisak 5 belsejébe fújja. Az (I) csövet a (c) tartóvázba helyezzük (3. ábra) a (J) ventillátor itt példaképpen közönséges hajszárító, melyet a sisak kinyitható (e) ajtaján át helyezzük a készülékbe. Ehelyett lehet 10 azonban állandóan beépített ventillátort is használni, sőt a ventillátor a melegítő elemtől különálló is lehet és a melegítés villanyáram helyett más módon, pl. gázzal is történhetik. 15 A ventillátorba fúvott levegő egyenletes elosztására szabadoníorgóan beépített (b) elosztó szárnyak (előnyösen 4 darab) vannak, amelyeket a ventillátor szele forgat. A szárítandó hajat a szitafelíilet óvja a 20 (b) szárnyakba akadástól. Az (M) terelőlapot csuklósan erősítjük meg, aminek segítségével a sűrűbb hajrészek felé aránylag több levegőt terelünk. A terelőlapot a kivezetett (f) zsinórral állítjuk be és 25 esetleg rögzítjük. A (H) fejnyílás peremét kis körön viszsza hajlítjuk, így a levegő egy része ismét éri a hajat, mely körülmény a szükséges szárító légmennyiséget csökkenti. 30 Az ismertetett hajszárítókészülék előnyei ezek után nyilvánvalóak. A meleg levegő csak a tényleg szárítandó fejrészeket éri, mégpedig mindig egyenletesen, de azért tetszés szerint szabályozható elosz-35 tásban. A szárítás ezért lényegesen gyorsabb és legkevésbbé sem kellemetlen. A meleg levegő jó kihasználása folytán iaz idevezetett légmennyiség az eddiginél lényege-40 sebben kisebb lehet és így az áram vagy más energia fogyasztása is tetemesen kevesebb. Ezeket az eredményeket a ténylegesen lefolytatott kísérletek is alátámasztják. 45 A találmány szerinti hajszárítókészülék egyes részeit a találmány keretén belül tág határok közt módosíthatjuk. így pl. a sisak akár fémlemezből, akár valamilyen átlátszó anyagból, pl. üvegből lehet. A hajszárításhoz már használt, de még telje- 50 sen le nem hült levegőt a ventillátorsisak fejvégéhez csatlakozó, de a sisakon kívül vezetett, csöveken át is magába szívhatja vagy pedig a sisak készülhet kettős fallal s eklkor a levegő visszavezetése e két fal 55 között történik. Szabadalmi igénypontok: 1. Hajszárítókészülék, amelynek egyetlen csőből és azt, záró fedőből álló sisakján csak a fej behelyezésére, vala- 60 mint a felmelegítendő szárító levegő beszívására vannak nyílások, jellemezve a sisakba épített vagy helyezett fűtőtestes ventillátorból kifúvott felmelegített levegőt eloszló s e levegő 65 áramával forgatott szárnyaikkal. 2. Az 1. igénypontban védett hajszárítókészülék foganatosítási alakja, melyre az elosztószárnyak és a sisak fejnyílása között elhelyezett védő szitafelület a 70 jellemző. 3. Az 1—2. igénypontok bármelyikében védett hajszárítókéiszülék foganatosítási alakja, melyre a szárítandó haj közelében a sisak belsejébe épített állítható 75 légterelőlap a jellemző. 4 Az 1—3. igénypontok bármelyikében védett hajszárítókészülék foganatosítási alakja, melyire a sisak fejnyílásának befelé visszahajlított pereme a, jel- go leniző. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyikében védett hajszárítókészülék foganatosítási alakja, melyre jellemzők a sisak kettős fala és a belső fal fej felőli részén 85 alkalmazott nyílások, melyek a két fal közötti tér révén a ventillátor szívócsövével állnak összeköttetésben. 6. Az 1—4. igénypontok bármelyikében védett hajszárítóikészülék foganatosítási 90 alakja, melyre jellemzők a sisak fej felőli részén alkalmazott nyílások, melyek a sisakon kívül baladó csövek révéin a ventillátor szívócsövével állnak összeköttetésben. 95 1 rajzlap melléklettel.