118466. lajstromszámú szabadalom • Elektrodinamikus hangszóró

összetett hangfejlesztőfelület mozgatásakor a rugalmas munkaveszteség sokszorosan kisebb, mint az ugyanolyan átmérőjű egyszerű kónuszos hangfej lesztő-5 felületnél, mert a mozgató erőközlés nem a felületnek kb. középpontján, hanem kb. a középvonalán, tehát jól elosztva történik. Az a) jelű lengőtekercset hordozó b) jelű henger a hangfejlesztőfelület 10 c) jelű völgyezetéhez van erősítve, miáltal a lengőtekercs átmérője kb. 10—25-ször nagyobb, mint az eddig alkalmazott hangszóróknál, úgyhogy önindukciója is többszörösen nagyobb, az erőátviteli ke-15 resztmetszet több és a hangfejlesztőfelület megtámasztása kedvezőbb lesz. Az a) jelű lengőtekercs gyűrűalakban körbefutó mágneses mezőbe merül, melynek mágneses állapotát sugárirányú erővonal 20 elhelyezkedés jellemzi. Ezt a lengőtekercset burkoló gyűrűalakú erős mágneses teret többféleképpen is elő lehet állítani. Az egyik megoldás szerint a mágneses rendszert a d) és e) jelű ferromágneses 25 anyagból készült mágnesgyűrűk alkotják (4. ábra). A két gyűrűmágnest a gyűrűk kerülete mentén a szükséges távolságban egyenletesen elosztott több kis h) jelű permanens, vagy elektromágnespatkó 80 látja el a szükséges mágnességgel. A két mágnesgyűrű koncentrikus helyzetét az f) j elű nem mágnesezhető szilárd anyagból készült köztartó idomtestek tartják fenn. Az így előállított mágnesrendszer, a 35 gyűrűk egymással szemben lévő g) és g') jelű felületei között erős mágnesesteret létesít. Egy másik szerkezeti megoldás a szükséges gyűrűalakú mágneses teret oly-40 módon állítja elő, hogy az az előbbi konkrét megoldásnak azt a határesetét képezi, amikor a mágnesező patkók számát addig növeljük, amíg azok végül is összeérnek és a 6. ábrán látható elektro-45 mágneses gyűrűmágnesrendszerbe mennek át. Ez a mágnesrendszer lényegében két az (1) és (1') jelű közös gyürüfelület mentén pontosan illeszkedő (összecsiszolt) (m) és (n) jelű keresztmetszetű 50 gyűrűtestből áll. Ennek az (m) jelű és (n) jelű keresztmetszetű vas-, illetve ferromágneses anyagból készült gyűrűnek mágnesező ampéremenetei az összeillesztésük után a közöttük előálló (o) jelű 55 gyűrűalakú üregben helyezkednek el. A mágnesező szigetelt vezeték ebben az üregben a mágnesrendszerrel koncentrikus menetekben van felcsévélve. A mágnesező teker vényeknek az (n) jelű gyűrűidomra való felcsévélése után a (m) jelű 6C gyűrűidommal a tekercset a mágnesgyűrűbe teljesen bezárhatjuk. A gyűrűk összeerősítése után az ampéremenetek gerjesztésével a (g) és (g') jelű felületek között erős gyűrűalakú mágneses tér 65 áll elő. Ismét más szerkezetű mágnesező rendszer áll elő akkor, ha legelső esetben ismertetett mágnespatkós rendszerben a permanens mágnesező patkók számát 70 növeljük addig, amíg egymáshoz nem érnek és a 8. ábrán látható folytonos permanens mágnesgyűrű keresztmetszetbe át nem mennek. Ez a mágnesrendszer is két darabból áll, mint az(M)és (N) jelű 75 gyűrűkből, melyek az (L) jelű felületük mentén pontosan összeilleszthetők és szükséges módon felmágnesezve a (G) és (G') jelű felületük között ugyancsak erős gyűrűalakú mágneses tér áll elő, 80 Az említett többféle módon előállítható gyűrűalakú mágneses térben van elhelyezve a lengőtekercs a kétoldali minimális légrés biztosítása mellett. A lengőtekercset ebben a helyzetében a (k) 8! jelű központosító szerkezet biztosítja. A (k) jelű központosító szerkezet csak a (j) jelű tengelyirányú elmozdulást engedi meg. A nagy hangfejlesztőfelület mellett a lengőtekercs tengelyirányú mozgása 9t — rezgése — egész minimális lesz. Ez a tény, valamint a visszaadásra szánt alacsony rezgésszám lehetővé teszi az eddig szükséges könnyű kivitellel szemben erősebb lengőtekercs- és központosító szerkezet kiképzését. Mikor a lengőtekercs a mágneses gyűrűtérben minden súrlódó érintkezés nélkül elasztikusan rögzítve van, akkor a vele mereven kapcsolt hangfejlesztőfelület 10i külső széle az (r) jelű kerethez van rugalmasan hozzácsatlakoztatva. Ez az (r) jelű keret (s) jelű karok közvetítésével a mágnesgyűrűvel van mereven és koncén- • trikusan egybekapcsolva. (9—11. ábra). 10. Ezek után tehát az ismertetett bármelyik mágnesrendszer esetén is mindig két fő szerkezeti részt különböztetünk meg: 1. A mágnesgyűrűvel mereven és kon- 11' centrikusán egybekapcsolt peremgyűrűt, 2. a lengőtekercs- és központosítóberendezéssel ugyancsak mereven összefüggő összetett hangfejlesztőfelületet. Az (s) jelű merevítő karok és a mágnes- u rendszer hátulról a hangfejlesztőfelület legnagyobb részét szabadon hagyják és ezért a rezgéseket nem fékezik oly mér-