118464. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső
szabállyal, mivel az (S) pont függélyes vetülete a falfelület (P) pontján átmenő érintősíkra a (P) pont és a világítóernyő között fekszik, ha 90° és (P)-vel össze-5 esik, ha (3 = 90°. Ha a burafai profilja a fluoreszkáló ernyő szélének (T) pontja és azon (P) pont között, melyben a fal kúpos része kezdődik, az 1. ábrán feltüntetett alakot 10 veszi fel, azaz a profil kb. oly körívvel esik össze, melynek (S) a középpontja és (R) a sugara, akkor már a burafal alakításának egyenlőtlenségei folytán is visszaverődhet fény a világítóernyőre. Ennek 15 a veszélynek feltétlen elkerülésére, a burafalnak a világítóernyő és a kúpos burarész között hengeres alakot adunk. A p:> 90° feltételt ott is be kell tartani, ahol a bura kúpos része kezdődik (a (P), 20 illetve (Q) pontban). Ha e helyen /?=90°, akkor a kúpos rész a legrövidebb lesz. Ebben az esetben a (P) pont (d) távolságát a világítóernyő szélén átmenő síktól a következő képlet határozza meg: 25 a = = ahol (D) a világítóernyő hasznos átmérője, a a kúpfelület alkotója és a buratengely közötti szög és (1) a kúp csúcsának a világítóernyő szélén átfektetett 30 síktól mért távolsága. Az esetleges gyártási hibák figyelembevételére, ajánlatos e képlet jobb oldalát 1,2+0,1 biztonsági tényezővel megszorozni. A (d) távolságot a (D) és (1) főméretekből tehát a követ-35 kező képlet alapján számítjuk ki: d—D [w - /S-ÍM1 '2 *0 '1 ) Mivel a találmány szerint kialakított burafal lényt nem ver vissza a világítóernyő felületére, a burafalra, aggály nélíO kül, belül vagy kívül, fényvisszaverő bevonatot rakhatunk fel. így pl. a burát belül fémtükörrel vonhatjuk be, tehát pl. beezüstözhetjük; a tükör a csőtalp közelében fekvő övtől majdnem a világító 45 ernyőig terjedhet. A fémtükörrel bevonás sokkal egyszerűbben foganatosítható, mint a bura belső felületének szén- vagy kénréteggel bevonása, emellett lehetővé teszi a faltöltések kiegyenlítését és le-50 vezetését és nagy mértékben megkönnyíti nagyfokú vákuum előállítását és fenntartását. Előnyös a bura külső felületén létesített, különösen egy vagy több oly fémes rétegből álló bevonat is, melyeknek leg- 55 alább egyike mágneses anyagot, pl. vasport tartalmaz. Ez a mágneses úton is előállítható réteg a katódsugárcső belsejét külső mágneses mezőkkel szemben árnyékolja. Ha a bevonathoz celluloidot, gp kollodiumot vagy más eféle anyagot adunk, miáltal elegendő szilárd és rugalmas lesz, akkor a burát lökések és robbanásos szétzúzás ellen is megvédi. A találmányból folyó ama lehetőség, 55 hogy a bura méretei csökkenthetők, miáltal térszükséglete kisebb, mechanikai ellenállóképessége pedig nagyobb lesz, csak tökéletlenül tudnók kihasználni, ha a kúpos burarészhez, mint eddig, hosszú 70 hengeres nyakat csatlakoztatnánk, melyben az elektródák el vannak helyezve és a nyaknak nagy átmérőt acinánk avégből, hogy csökkentsük a tökéletlen alakításnak és a villamos faltöltéseknek, vala- 75 mint a villamos mezőnek az említett tényezők okozta szimmetria-hibáját, azaz a mezőnek hibás eloszlását. A találmány szerinti csódcI tehát •) buratalpnak nincs hosszú, hengeres nyaka 80 hanem az elektródarendszer a kúpos burarészben foglal helyet. Mivel a kúpnak az elektródák magasságában mért átmérőjét minden nehézség nélkül nagyra választhatjuk, a villamos mező számbajövő 85 szimmetria-hibáinak fellépését könnyen elkerülhetjük és a burafal villamos befolyását annyira csökkenthetjük, hogy az elektródák csekély, esetleg néhány milliméternyi helyzetváltozásai a villa- 90 mos mező eloszlása szempontjából nem károsak. Még ha a találmány szerinti csőnél hiányzik is a hosszú burafal-nyak, még sem célszerű a nyakat teljesen mellőzni; 95 előnyös, ha a kúpos burarészhez rövid, hengeres- vagy trombita-alakú nyak csatlakozik, amely azonban csupán arra való, hogy az elektródák hozzávezető drótjait a gyakorlat minden követelményének 10c megfelelően vezethessük a buratalpba. E drótok kielégítő bevezetése és beforrasztása azonban tetemes nehézségeket okoz, egyrészt a drótok nagy szána és a rendelkezésre álló szük tér, másrészt az 105 alkalmazott nagy villamos feszültségek miatt, továbbá azért, mert a drótok közötti villamos csatolás csökkentése és az elektródák pontos, rázkódásmentes beépítése kívánatos. 110 A találmány szerint ezeket a nehéz-
