118447. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a fedürétegekben tetszőleges okból végbemenő talajelváltozások, kiváltképen aláfejtések és/vagy altalajvizek közvetlen vagy közvetett hatásaképen a fedürétegekben előidézett altalajmozgások megfigyelésére és/vagy azok mérvének megállapítására és/vagy azok a külszín felé való kihatásainak legalább részbeni preventiv elhárítására vagy legalább részbeni megállítására

használata ugyan egyszerűbb megfigyelést és mérést tesz lehetővé, mint a levegő, azonban a víz a talajban képződő elváltozásokkal szemben (főklént képlékeny 5 anyagban) tömítő vagy összeduzzasztó hatást fejthet ki, a sűrített levegő viszont kisebb viszkozitásánál fogva könynyebben és jobban hatol be a kőzetekbe, kevésbbé tömít és duzzaszt és így talaj-10 elváltozások jelzésére, mint érzékenyebb reagens, folyadékoknál előnyösebben hasz nálható. A találmányi még részletesebben a rajzon látható foganatosítási példái kapcsán 15 magyarázzuk meg. Az 1. ábra oly széntelep szelvényrajaa, melyhez a találmányt alkalmaztuk; a 2. ábra az 1. ábrához tartozó felülnézet, a 3. ábra a 2. ábra (3—3) tört vonala mentén 20 a külszín melletti körzetben vett keresztmetszet. A 4. ábra függőleges metszetben részletrajzot mutat, az 5.—9. ábrákon pedig oldalnézetben, illetve függőleges metszetben a találmány szerinti berendezés 25 foganatosítási példái láthatók. Az 1. ábrán (a) a széntelep, (b) a bánya szállítóaknája, (c,) pedig a légakna. Az 1. ábrán látható, hogy a szénnek az A és B függőleges síkok közötti körzetben való 30 kifejtése a fedőrétegek elmozdulásának lehetővététele folytán az A és B síkok közötti körzetben a külszínen elhelyezett objektumokat közvetlenül veszélyezteti, a veszély azonban kihat a függőleges A és 85 B síkokon kívüli körzetre is, mert a fedüréteg megmozdulása a C és D ferde csúszási síkok vagy felületek mentén további fedükörzetekre is kiterjed ós ez veszélyezteti a (b) és (c) aknákat, továbbá mindazokat az objektumot, amelyek a külszínen vagy a külszínnél, egészben vagy részben, a B és C ferde felületek körzetén belül helyezkednek el. Éppen erre való tekintettel eddig a (b, c) aknák körül a (B, 45 C) ferde felületek teMntetbevételével a hasznosítható (a) telepben olyan aknapillért kellett meghagyni, hogy az aknákat. az aláfejtés ne veszélyeztesse. A talajváltozások megfigyelésére a vé-50 dendő objektum alapterületén vagy e körül a kívánt célnak megfelelő pontokon és a hatósugár (alkciórádius) szerinti távolságban elhelyezett, különböző (5—25 m, de ennél is nagyobb) mélységre lemélyí-55 tett fúrólyukakat használunk, amelyek egyúttal halmazállapotváltozások esetén cementálásra is felhasználhatók. Ezeket a fúrólyukakat, amelyek az 1. és 3. ábrán jól láthatók, a 2. ábrán kis háromszögek jelzik. A fúrólyuk mélysége attól függ, 60 hogy milyen mélységre akarjuk a talajt, illetve fundamentumot biztosítani, sztabilizálni, de függ a kőzetrétegektől is, amelyeknek kihasználási lehetőségeihez alkalmazkodunk. Szilárd közetpadok ugyan- 65 is, pl. az 1. ábrán feltételezett (d) homokkőpad, mint Imerevitő tartók szerepelhetnek, amelyek alatt (í) üregek képződhetnek. Ezeknek cementálás útján való kitöltésével a kőpad behajlása, meg- 70 roppanása, vagy megtörése megakadályozható is ily módon a sülyedési folyamat már itt megállítható. Ily esetben tehát a fúrólyukakat az (f) üregig, illetve a kőpad alá mélyítjük, amint ezt az 1. 75 ábra is jelzi. A megfigyelésre legalkalmasabbnak vélt reagens anyagot, folyadékot, vagy levegőt, a nyelőképességnek és célnak megfelelő nyomással juttatjuk a fúró- 80 lyukba. Kisebb nyelőképesség mellett a legegyszerűbben természetes, adott nyomású vizet használhatunk a megfigyelésre és mérésre, amikoris az 5. ábra szerint (g) bé- 85 léscsőbe leeresztett egyszerű (h) úszót, vagy a 6. ábrán feltüntetett, külszín fölé meghosszabbított (k) esőre szerelt (j) vízállásmutató üveget alkalmazhatunk, mely készülékek szerepe magyarázatra nem 90 szorul. Nagyobb nyelőkópesség esetén a vizet változtatható teljesítményű és nyomású (i) szivattyúval (7. ábra) nyomjuk a fúrólyukba ós ily módon a nyelőképesség vál- 95 tozása szintén észlelhető és mérhető; ez pl. úgy történhet, hogy megállapítjuk, hogy az (m) nyomásimérőn bizonyos, állandó nagyságú nyomást mekkora szivattyúteljesítménnyel tudunk fenntar- 100 tani, azonban a nyelőképesség tetszőleges más módon is m'lérhető, pl. a csővezetékbe iktatott vízmennyiségmérővel, pl. Venturi-csővel stb. Sűrített levegőnek a megfigyelésre és 1Q5 mérésre való felhasználásánál a (g) béléscső végét (8. ábra) csővezeték segítségével kapcsoljuk össze a rajzon egyszerűség kedvéért elhagyott kompresszornak (n) nxanométerrel felszerelt (p) kazánjával; 110 akkor is a nyomásban vagy a kompreszszor teljesítményében mutatkozó változás (eltérés) talajelváltozásokra enged következtetni és a mérés itt is, pl. gázmérő beiktatásával végezhető. 115 Előnyös, ha a különböző átmérőjű fúró-