118414. lajstromszámú szabadalom • Eljárás meglévő erőtelepek bombaálló kialakítására

fogadó tereket a repülőbombák és lövedékek ellen a széntermelésnél amúgy is eltávolítandó föld- és meddőtömegekkel való befedéssel védjük meg. 5 Felszíni barnaszéntermeléssel kapcsolatban az eljárást úgy is foganatosíthatjuk, hogy az alállomásmotorokat befogadó tereket a szénréteg" feltárásánál amúgy is eltávolítandó fedőtalajanyag-10 gal fedjük le. A találmány szerinti eljárásnál az alállomásmotorok a bánya szellőztetésénél is közreműködtetlietők olykép, hogy a mérgesgáz-szűrőkkel megtisztított al-15 állomás-levegőt az alállomásmotorokkal a -bánya aknáin és táróin át szívatjuk be. Az alállomásmotorok táplálására szánt poralakú tüzelőanyag az alállomásmotorok elé iktatott, ugyancsak bombaállóan 20 felállított tisztító- és úsztatótelepen tisztítható, az alállomásmotorok fáradt hője pedig fűtési célokra hasznosítható. A poralakú tüzelőanyaggal dolgozó égési erőgépeknek a gyakorlatban jól be-25 vált típusát a 91.473. és 99.934. sz. magyar szabadalmaim leírásai ismertetik. Az ilyen típusú gép gázolajon és más nehéz olajokon kiviil kőszén- vagy barnaszénporral, faszén- vagy tőzegporral, to-30 vábbá növényi eredetű anyagok, pl. fa-, fűrészpor, erdő- és mezőgazdasági hulladékok, az olajtermelés sajtolási maradékainak, pálmaolajmagvak, pamutmagtokok, szójabab, napraforgómag, repce, len 35 stb. lisztjeivel is éppen úgy működtethető. A poralakú tüzelőanyaggal dolgozó égési erőgépeknek nincsen gőzkazánja és kéménye, továbbá nincsen nyilt tűzhelye 40 és villamos gyújtása. Aránylag igen kis alapterületet és kisméretű átépített gépházteret igényel. Már kicsiny, kb. 100— 200 lóerejű hengeregységeknél is kilowattóránként csak 3000—2700 kalória 45 széiifűtőértéket, tehát az eddigi nagy, 10.000—30.000 kilowattos gőzturbinákban fogyasztott szénmennyiségnek csak kis. -/,, részét fogyasztja. Ugyanazt az olcsó, legfinomabb poralakú szenet, melyet az 50 eddigi óriásméretű erőtelepeken, az egyegy kilowattórára eső 4500—3700 kalóriának megfelelően esak 19—23%-kal lehetett munkává átalakítani, 29—32%-kal használja ki. így lehetővé teszi, hogy a 55 fogyasztási középpontokban kis alállomásokat állíthassunk fel, ahol ez tényleges lóerőóránként kb. 900—1000 kalória hasznos fáradt meleggel a fűtést segítheti. A kondenzációs gőzturbinánál tényleges lóerőóránként szükséges 700 literrel szem © ben csak kb. 10—20 liter hűtővizet igényel. A motor felfűtés nélkül üzemképes és legnagyobb előnye, hogy a fölszín alatt, lakott helyiségek alatt, tehát minden repülőgépveszély ellen biztosított állapotban 6 állítható fel. A Diesel-olajjal szemben az üzemi szénben elért megtakarítás a gép felállítási terének bombaálló szerkesztésével járó költségtöbbletet gazdaságilag kiegyenlíti. 71 Amint a mellékelt rajz 1. és 2. ábráján látható, az ilyen poralakú tüzelőanyaggal dolgozó égési erőgép mélyen fekvő, bombaálló, földalatti alállomásokon, pl. (a) pincehelyiségekben, vagy mint a 3. 7

, ábra szemlélteti, betetőzésekkel bombaállóvá tett (b) helyiségekben helyezhető el és biztosan rendelkezésre álló belföldi szénnel vagy növényi lisztekkel és ezen kivül (az 1. ábrán (c)-vel jelzett) nagy 8( gőzerőtelepeknél jóval kisebb tüzelőszerköltségekkel tartható üzemben. Ezeket az (a) illetve (b) alállomásokat (2. és 3. ábra) a szénporral való táplálás további biztosítására előnyösen földalatti (e) összekötő járatokkal (2. ábra) vagy bombaállóan elhelyezett földfeletti járatokkal mindjárt az (f) széntermelőhely lyel köthetjük össze. Az alállomásmotorok felállítására szánt, (a) és (b) tereket (2. és 3. ábra) a szénbányák földalatti részeibe is beépíthetjük. Ez esetben a szénnel való f öldszinti táplálás és illetve annak lógiharci eszközökkel való megzavarása egészen elesik. A 2. ábra példaképpen az (a) mély tár óval kapcsolatos (e) szállítóaknát szemléltet. A legfinomabb porszenet a tárókban elhelyezett zárt csővezetékeken és az (e) aknákon át az (f) szénzúzóhelyről (2- ábra) igen olcsón és biztosítottan vezetjük az alállomás motorjaihoz. Ezek a motorok a maguk égési levegőjét a pincehelyiségből, illetve az aknákból szívják és így közreműködnek a bánya szellőztetésében. A levegő az (r) szellőzőaknákon és az egyes alsó tárókon és aknákon át is beszívható, amivel egyúttal a legalsó bányahelyeknek friss levegővel való ellátását is elérjük. Ezt a frisslégtáplálásit az (r) légaknák nyitásával, zárásával vagy fojtásával helyileg szabályozhatjuk. Az alállomásba (2. ábra), illetve az (r) légaknákba való bemenetet célszerűen (11? mérgesgázszűrővel szereljük fel. Az al-