118394. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogéntermékek előállítására széntartalmú anyagok hőkezelése útján

időtartama legalább egy óra és előnyösen ennél hosszabb, pl. 5 — 30 óra, mimeiieit a duzzasztandó anyagot előnyösen mozgatjuk a folyadékban, pl. me-5 chanikai úton. Űgy is eljárhatunk, hogy a duzzasztószert kritikus hőmérsékletehez közelfekvő hőmérsékletre hevítjük és a kezelést a kritikus nyomás közelében fekvő nyomáson foganatosítjuk. A 10 kezelés után a kezelt anyagot elkülönítjük a folyadéktól és 110 C°-ig terjedő vagy magasabb hőmérsékleteken szárítjuk. A fehérítőföldek ekkor elveszítik ugyan az egész reájuk tapadó folvadék-15 mennyiséget vagy legalább ennek legnagyobb részét, megtartják azonban a duzzasztó hatással elért megnövekedett katalizises hatékonyságukat. A fenti duzzasztó kezelést kétizben vagy még több-20 ször meg is ismételhetjük. A duzzasztó kezelésen kivüi a fehérítőföldeket fluorral vagy fluorhidrogénnel való kezelésnek vethetjük alá, amelyet a duzzasztó kezelés előtt vagy után foga-25 natosithatunk és/vagy más alkalmas savakkal, pl. salétromsavval vagy sósavval való kezelésnek is alávethetjük azokat. Az így előkészíteti anyagokat magukban katalizátorokként vagy célszerűen 30 katalizátorok hordozóiként alkalmazhatjuk. Eljárhatunk úgy is, hogy lémből vagy különösen fém vegyületekből álló csapadékokat állítunk azokon elő, ezek sóinak oldataiból való kiesapái; útján. 35 Előnyös lehet, hu úgy járunk el, hogy a kalalitos anyagot vagy kat a lizá tor kép ző anyagot ezeknek oldalaiból, különösen kolloidoldataiból a fehérrtőföldekre adszorbeáltatjuk, eljárhatunk azonban úgy 40 is, hogy a fehérítőíöldet alkalmas oldattal itatjuk és azután a terméket szárítjuk. A katalizátor készítésére való másik módszer abban állhat, hogy a fehérítőföldet valamely katalizátornak vagy ka-45 talizátorképzőnek valódi oldatával érintkezésbe hozzuk, és ha kívánatos, azután a kalalitos anyagot kolloidális alakba hozzuk, mely alakban a fehérítőtök! azt adszorbeálja. Előnyös lehet, ha úgy já-50 runk el, hogy a katalitos anyagot akkor kebelezzük be a fehérítőföldbe, amikor az utóbbi még erősen duzzadt állapotban van, ahol azonban alkalmasabb, ott a bekebelezést a szárítás után foganatosít-55 hatjuk. Az említett fehérítőföldekbe, pl. a molibdén, wolfram, urán, rénium, cink, króm, vanadium, vas, nikkel, kobalt, ón, mangán, titán, ólom oxidjait, szulfidjait, halogénidjeit vagy foszforvegyületeit, vagy ezek keverékeit kebelezhetjük be. 60 E lerakodmányokat, ha kívánatos, hidrogénnel, kénhidrogénnel, a szén oxidjaival vagy egyéb gázokkal előnyösen magasabb hőmérsékleten foganatosított utókezelésnek vethetjük alá. 65 A katalizátort különböző alakban alkalmazhatjuk, pl. úgy, hogy azt a kiindulási anyagiban finoman eloszlatjuk és azzal együtt vezetjük át a reakciótéren, de eljárhatunk úgy is, hogy mi- 70 után előzőleg alkalmas alakban, pl. golyók, labdacsok és hasonlók alakjába hoztuk, helytállóan rendezzük el a reakcióedényben és a reagáló anyagokat folyékony vagy gázhalmazállapotban vezet- 75 jük el felette. A katalitos anyagnak a fehérítőföldekre ráviendő mennyiségei tág határok között változhatnak az éppen alkalmazott katalitos anyag természete, valamint azon 80 mindenkori eljárás szerint is, amelyben az előállítandó kontaktanyagot alkalmazni akarjuk. Általában a katalitos anyag mennyisége kb. 0.1—20 súlyszázalékig terjedhet a kész kontakt- 85 anyagra vonatlcoztaLva. A kontaktanyagnak a szénhidrogéntermékek előállításánál alkalmazandó mennyiségei általában 0.01 és 30, sőt esetleg több súlyszázalék között, külö- 90 nősen 0.1 és ÍJ súlyszázalék között ingadoznak, a széntartalmú anyagra számítva. A „desztillálható széntartalmú anyagoknak hidrogénező gázokkal való kezelése" kifejezes alatt a jelen bejelentés 95 keretében a legkülönbözőbb reakciókat értünk. így tehát e kifejezés magában foglalja széntartalmú anyagoknak, mint pl. a legkülönbözőbb válfajú szeneknek, beleértve a bitumenes szeneket és lignité- 10< ket, egyéb szilárd széntartalmú anyagoknak, mint pl. tőzegnek, paláknak, fának, valamint ásványolajoknak, kátrányoknak és az ilyen széntartalmú anyagok desztillálási, átalakulási és extrahálási 10 termékeinek roncsoló hidrogénezését. Az említett roncsoló hidrogénezés mindenféle szénhidrogén, mint pl. motorhajtóanyagok, különösen kopogásmentes motorhajtóanyagok, szolventnafták, közép- n olajok, kerozén és kenőolajok előállítására alkalmazható. A találmány szerinti eljárással elért előnyök, különösen középolajoknak vagy gázolajoknak benzinek előállítása céljából történő roncsoló hid- 1] rogénezésénél bírnak különös fontossággal. A bekezdés elején említett kifejezés magában foglalja továbbá nem-szénhid-