118392. lajstromszámú szabadalom • Fékelrendezés kerékpárokhoz

a belső futógyűrű a szorítógörgtős zárómű futógyűrűjével egy darab. A találmány szerinti elrendezés végül előnyösen alkalmazható oly kerékpárok-5 nál, amelyeken ismert módon, mellső és hátsó kerékagyfék van. Ebben az esetben az — esetleg járulékosan kézzel vezérelhető — mellső kerékféktől a szorítógörgős záróművön át, a keaiéklánctól függet-10 len mellső kerékfékhez vógigmenő vonószervet engedhetünk futni, amely Z-alakban, csekély súrlódással van a külső koszorúnak ellentétesen ható feszítőbütykei körül vezetve. Ily módon a koszorútól 15 kiiniduló fékvonószervrószek között a szükséges feszültségkiegyenlítődés mindig önműködően áll be, tekintet nélkül arra, hogy az egyes vonószerv-részek, a hátrataposás kezdetén, mennyire vannak 20 megfeszítve. A ra jzon a találmány néhány példaképpen! foganatosítási alakját ismertetjük. 1. ábra a kerékpár hátulsó részének oldalnézete. A 25 2. ábra a találmány szerint kialakított kerékpár pedálcsap-ágyazásának és szomszédos részeinek nézete, részben metszete. A 3. ábra a kerékpár pedálcsapján elren-30 dezett átvivőszerv kérészi metszete. A 4. ábra a találmány további foganatosítási alakját mutatja. Az 5. ábra a találmány szerint kialakított hátsó kerékagy hátulnézete. 3ö Az 1. ábrán (26) a kerékpárlánc, amely a hátsó kerék ismert (50) fogaskerekét működteti. A hátsó kerékagy baloldalán (5. ábra) a (26) lánctól független (53) fék van, amelyet pl. a kerék (15) pedálosap-40 jávai mozgatott (54) nyúlványba vagy szembe kapaszkodó (60) vonószerv vagy rúd működtet. Az (53) féken kívül a hátsó keréíkagyon, pl. az (50) fogaskerékben további (51) 45 agyfék van elrendezve, amelyet ismert módon a (26) lánc vezérel. A 2. ábrán (15) a kerékpár pedálcsapja, amely a (2) golyós csapágyban forog. A kerékpár baloldalán lévő golyós csapágy • 50 hoz a találmány szerint szoirítógörgős zárómű csatlakozik, úgyhogy pl. a szabadonfutó (18) görbületi gyűrűje a (2) golyós csapágy belső (3) futőgyűrűjével a (15) csapon helytállóan rögzített darabot 55 alkot, míg a szabadonfutónak (23) külső koszorúja vagy fékköpenye pl. süvegként kialakított és egy másik (4) golyós csapágyra támaszkodva, szabadon forog. A szorítógörgős záróműnek magában véve ismert szerkezetét a 3. ábra szemlél- 60 teti részletesen. A (18) görbületi gyűrűt a (20) golyókat vagy görgőket felvevő (19) kalitka veszi körül. A szabadonlfutó legkülső része a (23) koszorú, mely maga közt és a (18) gyűrű között a (20) görgő 65' ket oly kis játékkal tartja, hogy a (18) futógyűrű kellő elforgatásával a (20) görgők a (23) koszorú és a futógyűrű (24) kiemelkedései között, ismert módon megszorulnak, mire a (15, 18, 19, 20, 23) ré- ?Q szek egységes összefüggő testként forognak. A 3. ábrából látszik, hogy a szorítógör gős zárómű csak akkor reteszelődik el, ha a. '(18) futógyűrűt a. (15) csappal, a (26) 75 kerékláncnak a nyíllal jelzett mozgási irányával ellentétes, tehát az óramutató járása irányában (4. ábra) forgatjuk el. A 4. ábra szóin ti foganatosítási alaknál a pedál-csapon ülő (18, 20, 23) szorítógör- 80 gős zárómű arra való, hogy a mellső (11) és a hátsó (12) kerékagyon, elrendezett fékeket együttesen működtesse. A 3. ábrám pontosabban látható ,hogy a pedálesapon ülő szorítógörgős zárómű külső (23) ko- Sószóróján (30, 31) karok vannak, amelyek arra. valók, hogy a mellső (11) agy0111 elrendezett (39) ós a hátsó (12) kerékagyon lévő (40) féket együttesen működtessék. A (30, 31) karokban ülő bütykök pl. 90 hornyolt, forgathatóan ágyazott (33) perselyként alakíthatók ki, éppen úgy, mint a (23) koszorúnak az a része is, amely lelett a féttevonószerv fut. hornyolt és a súrlódást csökkentő berendezésekkel lehet 95 ellátva. A bütyköktől (36, 37) vonószervek futnak a fékekhez. Azáltal, hogy a (36, 37) vonószervek, amelyek pl. drótkötélből, láncból és részben rudazatból állhatnak, a (39) mellső 100 kerékféktől, pl. pofás vagy köpenyféktől a (15) pedálcsap felett a (40) hátsó keréikfékhez futnak, valamint azáltal, hogy ezek a féfcvonószervek a (33) bütykökön csak csekély, főként gördülő sarló- 105 dásnak vannak kitéve, állandóan teljesen önműködő fékkiegyenlítődést érünk el, tekintet nélkül arra, milyen a fókvonószervek eredeti összfeszültsége, továbbá tekintet nélkül arra, mikiép viszonylanak 110 egymáshoz a (36, 37) vonórészek kezdeti feszültségei. A 4. ábra a fékvonószerv vezetését, mely vonószervet, amennyire lehetséges, a kerékpár-keretben vezetjük, vázlatosan 115 szemlélteti. Az, ábrán, vázlatosan. {44) és (45) viszahuzóruigókat is feltüntettünk, melyeknek hatása alatt vannak a fék-