118389. lajstromszámú szabadalom • Izzólámpaszálazat és előállítási eljárása

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118389. SZÁM. Vll/h. OSZTÁLY. — Gr. 8355. ALAPSZÁM. Izzólámpaszálazat és előállítási eljárása. Allgemeine Gl ühlampe í i í'albriks Aktiengeselschaft cég1

, Wien-ben. A bejelentés napja 1937. évi február hó 4-ike. A találmány magas olvadáspontú fémből, különösen wolframból való tekercselt szálazatra, különösen izzólámpa szálazatra vonatkozik, mely alaktartó, vagyis 5 nem hajlamos eltorzulásra és gyakorlatilag behajlásmentes. A működési hőmérséken alaktartó, vagyis gyakorlatilag be nem hajló szálazatok létesítésére irányuló törekvések Ié-10 nyege az volt, hogy a szálazatot olyan huzalból készítették, mely hajlamos volt aránylag nagy, átlapoló kristályok kifejlesztésére. Ajánlották már olyan sokkristályos szerkezetű szálazatok alkalma-15 zását is, melyeknek átkristályosítását a szálazatnak állványozása előtt, vagyis a burán kívül végezték; ilyen esetben, ha a behajlást 5% alatt kellett tartani, a kristályok átlagnagyságnak 0.05 és 1 mm 20 közt kellett lennie. Az összes eddigi módszerek azon alapfeltevésből indultak ki, hogy a tekercselt szálazat annál kevésbé hajlik be, mennél durvább kristályszerkezetű, vagyis mennél nagyobbak a 25 kristályok. Megállapítottuk, hogy teljesen vagy majdnem teljesen behajlásmentes tekercselt szálazatokat létesíthetünk, ha a szálnak olyan finom szemcséjű szerkeze-30 tet adunk, hogy a kristályok túlnyomó számának nagysága csak néhány vagy kisszámú ezred-mm. A találmány foganatosítása céljából ismert módon való felhevítéskor nagy 35 átlapoló kristályok kifejlesztésére hajlamos húzott wolframdrótból vaJó tekercselt szálazatot — az átkristályosítás előtt — magon vagy tövisen célszerűen előzetes hőbehatásnak vetünk alá olyan hőmérséken, mely a kristályszerkezetet ÍO nem befolyásolja. Ez a hőfok természetesen a tövis vagy mag anyagától függ és vas- vagy réz-mag alkalmazása esetén 600—900° lehet s általában nem lépi túl a 800—900°-ot. Ezután a szálazatot még 45 a magon kellő hosszúságú darabokra vágjuk szét, a magot pl. savakkal eltávolítjuk, a szálazatot pedig alzatra helyezve, célszerűen további, immár magasabb, előnyösen 1000 és 1200° között végzett 50 újabb hőkezelésnek vetjük alá, mimellett azonban ez a hőmérsék is alacsonyabb, mint a szál anyagát képező wolfram átkristályosodási hőfoka. Természetes, hogy ha a mag anyaga 55 kellő magas olvadáspontú, pl. molibdén, akkor mindkét előzetes hőkezelést még magán a magon végezhetjük. Ez a most ismertetett hőkezelés nem okvetlenül szükséges, de ajánlatos, mert egyrészt 60 mentesíti a szálazat huzalát a feszültségektől, s másrészt a huzal hosszában a fajlagos elektromos ellenállást egyenletesebbé teszi. Az előzetes hőkezelés után a szálaza- 65 tot a lámpa állványára szereljük és a találmány értelmében igen rövid ideig (célszerűen egy másodperc tizedrészénél rövidebb ideig) tartó lökésszerű hőkezelésnek vetjük alá a szál olvadáspontját 70 megközelítő hőmérséken. Megállapítottuk, hogy az ilyen módon