118379. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó vevő
záló impulzus alatt a (24) cső vezet, a (25) tekercsben pedig fokozatosam áram jön létre. Az impulzus végén a cső szigetel és a töltőáram meg van szakítva; 5 ekkor háromszögalakú feszültség-impulzusok keletkeznek a (26) ellenállásban. Célszerűen (nem ábrázolt) eszközöket alkalmazunk a (25) tekercsben létrejött elleneilektromotoros erő csillapítására. 10 A nagyobb amplitúdójú, háromszögalakú feszültségimpulzusok elkülönítésére a kisebb amplitudójuaktól esetleg visszacsatolt diódát használhatunk. Ilyen diódás kapcsolást az 5. ábra szemléltet. 15 A (28) ámyékoltráesú csőnek (29) anódellenállása éis az anód s katód közé kapcsolt (30) kondenzátora van. (Nem ábrázolt) eszközök a (28) cső vezérlőrácsát a katódhoz képest akkora előfeszültségre 20 hozzák, hogy a kép fekete részei a. rácsot (a katódhoz viszonyítva) kissé pozitívabbá teiszik, mint amilyen az a potenciál, melynél rácsáram indul meg. A vett jelet oly értelemben vezetjük a (31) bejárati 25 kapcsokhoz, hogy a képjelek a rácsárarn tartományán belül fekszenek és a szinkronizáló impulzusok az anódáramot a csőben zérusra csökkentik. A (30) kondenzátorban háromszög alakú feszültségim-30 pulzusok keletkeznek, miként a 3. ábrabeli kapcsolásnál. E feszültségimpulzusokat olyan áramkörbe vezetjük, mely háromtekercses transzformátor (32) tekercsét, (33) diódát 35 és (34) potenciálkülönbség-forrást tartalmaz; utóbbinak pozitív pólusát a (33) dióda katódjához kötjük. A (34) forrás potenciálja nagyobb, mint a dióda anódjánál a (30) kondenzátor keltette, kisebb 40 amplitúdójú felszültségimpulzusokkal létesített potenciál, de kisebb, mint a nagyobb amplitúdójú impulzusokkal létesített potenciál. Az utóbbi impulzusok mindegyike tehát áramot kelt a (33) diódában és (32) 45 tekercsben. Egy módosulatnál, mely néha előnyös lehet, a (33) dióda és (32) tekercs sorrendje fordított, úgyhogy a dióda anódját a (28) cső anódjához, az (52) tekercset pedig a (33) cső katódjához 50 kötjüik. A transzformátor (35, 36) tekercsei ismert, keretfrekvenciás rekesztő oszcillátor részeit alkotják, mely oszcillátorhoz a (37) rekesztő oszcillátorcső tartozik. Egy-55 szerűség kedvéért e rekesztő oszcillátor szerkezetét illetve működését nem ismertetjük, mert e részletek a találmány szempontjából nem elsőrendű fontosságúak. Elegendő annyit megemlítenünk, hogy a rekesztő oszcillátort úgy tervezhetjük 60 meg, hogy a (37) rekesztő oszcillátorcsőbe vezetett vezérlő impulzusok frekvenciájával azonos frekvenciájú fűrészfog-rezgést keltsen. Amikor a (33) diódában és (32) tekercsben a (30) kondenzátorból jövő na- 65 gyobb ampliatudójú impulzus folytán áram folyik, a (36) tekercsben ennek megfelelően létesülő impulzus a (37) rekesztő oszoillátoroső rácskörébe jut és a fűrészfogrezgés megfelelő kitérését okozza. 70 A (33) cső helyett száraz kontaktusos egyenirányítót is használhatunk. A háromtekercses transzformátor (32) tekercsét a többi tekerccsel szemben előnyösen elektrosztatikusain leernyőzzük. 75 Ahol az alábbi igénypontokban impedanicaelemben levő vagy ezzel visszatartott töltésről és e töltés változási feltételeiről van szó, ezeket úgy kell értelmezni, hogy e kifejezések induktanciábam folyó 80 áram energiáját, valamint az ebben végbemenő változást előidéző viszonyokat ölelik fel, kivéve, ha az impedanciaelein kondenzátor. Szabadalmi igények: 85 1. Távolbalátó vevő sáv- és keretimpulzusokat tartalmazó távolbalátási jelek vételére, mely impulzusok közül a keretimpulzusok hosszabb tartamúak, mint a sávimpulzusok, ahol is a vevő 90 egyrészt átalakító eszközöket tartalmaz, melyek a beléjük vezetett sáv- és keretimpulzusoklból egymástól gyakorlatilag eltérő amplitúdójú, származékos sáv- és keretimpulzusokat létesítenek, 95 másrészt pedig a vevő a származékos impulzusokkal táplált, keretpásztázó rezgéseket keltő olyan eszközt is tartalmaz, amely a származékos keretimpulzusokra működésbe lép, a szárma- 100 zékos sávimpulzusokra azonban nem, ahol is az átalakító eszköz olyan (10, 10', 24) vagy (28) elektroncsövet foglal magában, amelynek anódkörében (13, 13', 25) vagy (30) impedanciaelem van, 1 0 5 és amelynek vezérlő rácsa a szinkronizáló impulzusokat felveszi, és amely végül az impedanciaelemmel visszatartott töltésnek a szinkronizáló impulzusok alatt egyik irányú, az impulzusok no közti időközökben pedig ellenkező irányú változását okozza, — melyre jellemző a cső vezérlő rácsának akkora előfesziiltsége és olyan kapcsolása, valamint az impedanciaelemmel vissza- 115 tartott töltésnek a szinkronizáló impulzusok alatt és a szinkronizáló impulzu-
