118379. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó vevő

záló impulzus alatt a (24) cső vezet, a (25) tekercsben pedig fokozatosam áram jön létre. Az impulzus végén a cső szige­tel és a töltőáram meg van szakítva; 5 ekkor háromszögalakú feszültség-impul­zusok keletkeznek a (26) ellenállásban. Célszerűen (nem ábrázolt) eszközöket alkalmazunk a (25) tekercsben létrejött elleneilektromotoros erő csillapítására. 10 A nagyobb amplitúdójú, háromszög­alakú feszültségimpulzusok elkülönítésére a kisebb amplitudójuaktól esetleg vissza­csatolt diódát használhatunk. Ilyen dió­dás kapcsolást az 5. ábra szemléltet. 15 A (28) ámyékoltráesú csőnek (29) anód­ellenállása éis az anód s katód közé kap­csolt (30) kondenzátora van. (Nem ábrá­zolt) eszközök a (28) cső vezérlőrácsát a katódhoz képest akkora előfeszültségre 20 hozzák, hogy a kép fekete részei a. rácsot (a katódhoz viszonyítva) kissé pozitívabbá teiszik, mint amilyen az a potenciál, mely­nél rácsáram indul meg. A vett jelet oly értelemben vezetjük a (31) bejárati 25 kapcsokhoz, hogy a képjelek a rácsárarn tartományán belül fekszenek és a szin­kronizáló impulzusok az anódáramot a csőben zérusra csökkentik. A (30) konden­zátorban háromszög alakú feszültségim-30 pulzusok keletkeznek, miként a 3. ábra­beli kapcsolásnál. E feszültségimpulzusokat olyan áram­körbe vezetjük, mely háromtekercses transzformátor (32) tekercsét, (33) diódát 35 és (34) potenciálkülönbség-forrást tartal­maz; utóbbinak pozitív pólusát a (33) dióda katódjához kötjük. A (34) forrás potenciálja nagyobb, mint a dióda anód­jánál a (30) kondenzátor keltette, kisebb 40 amplitúdójú felszültségimpulzusokkal léte­sített potenciál, de kisebb, mint a nagyobb amplitúdójú impulzusokkal létesített po­tenciál. Az utóbbi impulzusok mindegyike tehát áramot kelt a (33) diódában és (32) 45 tekercsben. Egy módosulatnál, mely néha előnyös lehet, a (33) dióda és (32) tekercs sorrendje fordított, úgyhogy a dióda anódját a (28) cső anódjához, az (52) tekercset pedig a (33) cső katódjához 50 kötjüik. A transzformátor (35, 36) tekercsei is­mert, keretfrekvenciás rekesztő oszcillátor részeit alkotják, mely oszcillátorhoz a (37) rekesztő oszcillátorcső tartozik. Egy-55 szerűség kedvéért e rekesztő oszcillátor szerkezetét illetve működését nem ismer­tetjük, mert e részletek a találmány szem­pontjából nem elsőrendű fontosságúak. Elegendő annyit megemlítenünk, hogy a rekesztő oszcillátort úgy tervezhetjük 60 meg, hogy a (37) rekesztő oszcillátorcsőbe vezetett vezérlő impulzusok frekvenciájá­val azonos frekvenciájú fűrészfog-rezgést keltsen. Amikor a (33) diódában és (32) tekercsben a (30) kondenzátorból jövő na- 65 gyobb ampliatudójú impulzus folytán áram folyik, a (36) tekercsben ennek meg­felelően létesülő impulzus a (37) rekesztő oszoillátoroső rácskörébe jut és a fűrész­fogrezgés megfelelő kitérését okozza. 70 A (33) cső helyett száraz kontaktusos egyenirányítót is használhatunk. A há­romtekercses transzformátor (32) teker­csét a többi tekerccsel szemben előnyösen elektrosztatikusain leernyőzzük. 75 Ahol az alábbi igénypontokban impe­danicaelemben levő vagy ezzel visszatar­tott töltésről és e töltés változási feltéte­leiről van szó, ezeket úgy kell értelmezni, hogy e kifejezések induktanciábam folyó 80 áram energiáját, valamint az ebben vég­bemenő változást előidéző viszonyokat ölelik fel, kivéve, ha az impedanciaelein kondenzátor. Szabadalmi igények: 85 1. Távolbalátó vevő sáv- és keretimpulzu­sokat tartalmazó távolbalátási jelek vételére, mely impulzusok közül a keretimpulzusok hosszabb tartamúak, mint a sávimpulzusok, ahol is a vevő 90 egyrészt átalakító eszközöket tartal­maz, melyek a beléjük vezetett sáv- és keretimpulzusoklból egymástól gyakor­latilag eltérő amplitúdójú, származékos sáv- és keretimpulzusokat létesítenek, 95 másrészt pedig a vevő a származékos impulzusokkal táplált, keretpásztázó rezgéseket keltő olyan eszközt is tar­talmaz, amely a származékos keret­impulzusokra működésbe lép, a szárma- 100 zékos sávimpulzusokra azonban nem, ahol is az átalakító eszköz olyan (10, 10', 24) vagy (28) elektroncsövet foglal magában, amelynek anódkörében (13, 13', 25) vagy (30) impedanciaelem van, 1 0 5 és amelynek vezérlő rácsa a szinkroni­záló impulzusokat felveszi, és amely végül az impedanciaelemmel visszatar­tott töltésnek a szinkronizáló impulzu­sok alatt egyik irányú, az impulzusok no közti időközökben pedig ellenkező irá­nyú változását okozza, — melyre jel­lemző a cső vezérlő rácsának akkora előfesziiltsége és olyan kapcsolása, valamint az impedanciaelemmel vissza- 115 tartott töltésnek a szinkronizáló impul­zusok alatt és a szinkronizáló impulzu-

Next

/
Thumbnails
Contents